Barabás Miklós: Eötvös József arcképe

Vásárosnaményi báró Eötvös József (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy - kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke,Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.

Eötvös József aláírása

Báró Eötvös Ignácés báró Lilien Anna palotahölgy fia volt. Középiskolai tanulmányait a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban (ma: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium) végezte. Egyetemi tanulmányait pedig a pesti egyetemen bölcselet és történelem szakokon, 1826-tól 1831-ig.

Jelen volt az 1832. évi országgyűlésen Pozsonyban. Ebben az évben ügyvédi vizsgát tett. Már 1831-ben aljegyző lehetett Fejér megyében, 1835-ben pedig a magyar udvari kancelláriához került, ahol 1836-ban fogalmazói állást kapott. 1837-ben az eperjesikerületi tábla közbírája lett.

1836–1837-ben beutazta Németországot, Svájcot, Hollandiát, Franciaországotés Angliát. Már utazásának megkezdése előtt, (1835. szeptember 14-én) levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia.  Az Akadémiarendes tagjává 1839. november 23-ánválasztotta. A későbbiekben 1855-ben másodelnökké, 1866. március 18-ánpedig elnökké nevezi ki.

1840-ig a Borsod megyei Sályon élt, apja birtokán, és szinte teljes egészében az irodalomnak szentelte magát. Irodalmi munkásságának kezdete, kiváltképp a „Karthausi” című regénye nagy elismerést szerzett neki úgy az irodalomban, mint a közéletben. 1838. november 25-éna Kisfaludy Társaságis tagjának választotta, amelyet 1847-ben megújított.1860. május 24-éna Kisfaludy Társaságelnökévé választották.