Az iskolai közösségi szolgálattal (IKSZ) kapcsolatos rendelkezések

Az Iskolai közösségi szolgálat céljai

Az Iskolai közösségi szolgálat öt fő célt fogalmaz meg: a tanulók személyiségfejlesztését, a közösségépítést, a pályaorientációt, az aktív állampolgárságra nevelést, illetve az önkéntes attitűd kialakítását. Az intézmény a személyiségfejlesztésen belül kiemelt célként fogalmazza meg a tanulók szociális érzékenységének növelését és az empatikus készségeik fejlesztését. Fontosnak tartjuk emellett, hogy diákjaink megismerjék a fogadó intézmények céljait, lehetőségeit, mindennapjait, ezáltal saját tapasztalatokat gyűjtve a munka világából. Hosszú távon kiemelt célunk, hogy a tanulóink érzékenyekké váljanak a társadalmi problémák iránt és a későbbiekben segítsék szűkebb és tágabb környezetüket.

Az iskolai közösségi szolgálat alapelvei

• Szabad választás elve: a diákok maguk választhatják ki az általuk végzendő tevékenységeket az iskola által megszervezett tevékenységek közül.
• Anyagi érdektől függetlenség elve: az iskolai közösségi szolgálat kapcsán a felek (pedagógus, intézmény, fogadó szervezet, magánszemély, diák, szülő) anyagi érdeke a programban nem merülhet fel, a tanulók tevékenysége nem juttathat senkit ilyen jellegű előnyhöz, haszonhoz.
• Szervezett keretek közöttiség elve: az iskola feladata és felelőssége az iskolai közösségi szolgálat szervezése és koordinálása, ezért csak az iskola szervezésében lehet elszámolható tevékenységet végezni. A diáknak a tevékenység megkezdése előtt rendelkeznie kell az erre jogosult iskolai személy, a feladat felelősének és szüleinek jóváhagyásával.
• Kettős cél elve: a tevékenységek során egyszerre kell a szolgálatjellegnek és az élménypedagógia-alapú tanulásnak megvalósulnia. A közösségi szolgálat megvalósulásához szükséges egyfajta tanulási folyamat jelenléte is.
• Közvetlenség elve: a közösségi szolgálat során nem a szervezetet, hanem közvetlenül a szervezet célcsoportját szolgáló tevékenységet kell végezni. A segítő (diák) és a segítségre szoruló között személyközi együttműködés, partnerség jön létre, ami a személyek közötti valódi kapcsolatra helyezi a hangsúlyt, amely alkalmas a személyiségformálásra, az önismeret fejlesztésére.
• Együttműködés elve: az iskolában vagy a fogadó szervezetnél a közösségi szolgálat kapcsán partneri viszony alakul ki az összes érintett között.
• Arányosság elve: a diák gyakorló iskolában vagy olyan külső szervezetnél, amelynek tagja, csak részben végezheti az IKSZ-et. Az ilyen jellegű, egyébként is végzett feladat önmagában még nem minősül közösségi szolgálatnak, csak ha a tevékenység kiegészül ellátandó többletfeladattal.
• Változatosság elve: az alapvető pedagógiai cél szempontjából fontos, hogy tevékenységtől függően, lehetőség szerint több területen és rendszeresen ismétlődő tevékenységekre épülve végezze a diák az iskolai közösségi szolgálatot.
• Fenntarthatóság elve: olyan tevékenységekben vegyenek részt a diákok, amelyek hosszútávon fenntarthatók, valamint a további évfolyamok és a fogadó intézmény számára is előnyösek.
• Részrehajlás-ellenesség: a tanuló a közvetlen hozzátartozójánál, annak közvetlen munkahelyén nem végezhet közösségi szolgálatot.

Etikai alapvetések

A közösségi szolgálat végzése során elengedhetetlen az etikus magatartás és bizonyos fogadó intézmények esetében a titoktartás.  A diáknak az iskolai közösségi szolgálat során vállalnia kell, hogy:

• Az előre megbeszélt időpontban megjelenik a fogadó intézménynél. Ha betegség vagy valamilyen halaszthatatlan ok miatt nem tud részt venni a közösségi szolgálaton, időben jelzi azt.
• A közösségi szolgálat végzése során az intézmény/szervezet küldetésének és házirendjének megfelelő magatartást tanúsít.
• Az iskolai közösségi szolgálat során elvégzendő feladatnak megfelelő öltözéket visel.
• A fogadó intézményben mindig tisztelettudóan, illedelmesen beszél mindenkivel.
• A rábízott feladatokat a megbeszélteknek megfelelően, a legjobb tudása szerint végzi el.
• A tevékenység végzése közben kerüli a telefonhasználatot.
• Figyelemmel lesz az érintettek testi-lelki egészségére, személyiségi jogaira.
• Tudomásul veszi és vállalja, hogy a tevékenysége során tudomására jutott információkat és személyes adatokat nem adja tovább. A titoktartás arra az időszakra is kiterjed, ha a tevékenységet már nem végzi.
• A diák saját személyes adatait (lakcím, telefonszám) az ellátottaknak nem adja meg.
• Ha valamit le szeretne fényképezni, arra előtte engedélyt kér a fogadó intézmény által kijelölt mentortól és az érintettektől.  

Az Iskolai közösségi szolgálat megszervezése

A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, azonban intézményünk az iskolai közösségi szolgálat teljesítését az alábbi beosztás szerint javasolja a tanulóknak:

A fogadó intézményeknél tanulóink minden tanév szeptember 1. és június 15. között teljesíthetnek közösségi szolgálatot. A nyári szünet ideje alatt az intézményben kínálunk lehetőséget a tanulóknak közösségi szolgálat elvégzésére.

Választható tevékenységek

A gyakorlóiskola törekszik arra, hogy a törvény által meghatározott minden területen lehetővé tegye tanulói számára a közösségi szolgálat végzését. Ennek érdekében a gyakorlóiskola együttműködési megállapodást köt minden olyan fogadó intézménnyel, amely megfelel a törvényi előírásoknak, és amelyeknél a diákok által végzett tevékenység segíti az intézmény Iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósítását.

Az intézmény az alábbi területeken kínál lehetőséget a tanulóknak az iskolai közösségi szolgálat teljesítésére:

A gyakorlóiskolában a szociálpedagógus látja el az iskolai közösségi szolgálat koordinálásával kapcsolatos alábbi feladatokat:

• a fogadó intézmények felkutatása,
• együttműködési megállapodások előkészítése
• a fogadó intézményekkel való kapcsolattartás,
• a tanulók felkészítése,
• közösségi szolgálatra történő jelentkezési lapok kiosztása, összegyűjtése,
• tanulók, illetve tanulócsoportok elkísérése a fogadó szervezetekhez első alkalommal,
• a teljesített óraszámok rögzítése digitális naplóban
• lezáró órák keretén belül a tevékenység feldolgozása 
• jogszabályi változások követése

Az Iskolai közösségi szolgálat adminisztrációja

Az Iskolai közösségi szolgálat megkezdése előtt a tanulóknak jelentkezési lapot kell kitölteniük, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét, az ott eltöltendő óraszámot, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát.

A közösségi szolgálat teljesítése során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben, és milyen tevékenységet folytatott, milyen tapasztalatai voltak a tevékenység végzése során. A tanuló köteles a naplót pontosan, időrendben vezetni. A tevékenység elvégzését a fogadó intézmény mentora aláírásával és az intézmény pecsétjével hitelesíti.

Az Iskolai közösségi szolgálat dokumentálásával kapcsolatos feladatokat a szociálpedagógus az osztályfőnökökkel közösen látja el. A szociálpedagógus az iskolai közösségi szolgálat naplója alapján rögzíti a digitális naplóban az iskolai közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatokat. A nyári szünetben teljesített közösségi szolgálatot a következő tanév szeptemberében rögzíti a digitális naplóban. Az osztályfőnök a tanév végén rögzíti az egyéni törzslapon és a bizonyítványban az Iskolai közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatokat.

A tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor a gyakorlóiskola az iskolai közösségi szolgálat teljesítéséről két példányban igazolást állít ki, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad.

A közösségi szolgálat nyilvánossága

Az iskolai közösségi szolgálat koordinátora gondoskodik arról, hogy a közösségi szolgálattal kapcsolatos tájékoztatók, adatlapok a személyiségi jogok védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével közzé legyenek téve a gyakorlóiskola honlapján.