Változások a tankötelezettség megkezdésével kapcsolatban 2020. január 1-től

A tanköteles korú gyermek további egy nevelési évig óvodában történő részvétele kérdésében 2020. január 1-jétől az Oktatási Hivatal fog döntést hozni.

Az eljárás a szülő kérelmére indul, hiszen a szülő az, aki bármilyen indokból úgy véli, hogy gyermeke számára az iskola megkezdése még nem indokolt, nem célszerű. A kérelemben bármilyen releváns indok leírható, így a szülő leírhatja, miért, milyen okból kérelmezi a felmentést, milyen körülmény, állapot, tény teszi azt indokolttá. Az eljárásban ezen körülmények vizsgálatára kerül sor. A szülő a kérelméhez bármilyen, általa fontosnak tartott iratot, dokumentumot mellékelhet, kikérheti az óvodától a gyermek fejlődését nyomon követő nyomtatványt is, és azt is csatolhatja, ilyen módon a kérelemmel foglalkozó szakemberek közvetve az óvoda véleményét is figyelembe vehetik. A fejlődést nyomon követő nyomtatvány csatolása ugyanakkor nem kötelező, hiszen nem csak olyan körülmény, állapot, tény merülhet fel, melyeket ez az óvodai dokumentum tartalmaz.

Az Oktatási Hivatal eljárása közigazgatási hatósági eljárás. Amennyiben az Oktatási Hivatal hatósági eljárása keretében úgy ítéli meg, hogy különleges szakértelemre van szükség a megalapozott döntés meghozatalához, szakértőt vesz igénybe. A kirendelt szakértő csak az eddig is e kérdéssel is foglalkozó szakértői bizottság lehet, ahol hozzáértő szakemberek foglalnak állást a gyermekkel kapcsolatosan. A szakértői bizottság szakértői véleményét a már bevett, eddig is alkalmazott komplex pedagógiai-gyógypedagógiai – pszichológiai, szükség szerint orvosi vizsgálata alapján alakítja ki, az Oktatási Hivatal ez alapján dönt a kérdésben.

A tankötelezettség megkezdésével (a továbbiakban: iskolakezdés) kapcsolatos eljárásra az alábbi jogszabályok 2020. január 1-jétől kezdődően hatályos rendelkezései irányadók:

• Nkt. – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
• Ákr. – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
• Okt. Hiv. rendelet – az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet
• Nkt. vhr. – a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet
• EMMI rendelet – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
• Ped. rendelet – a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet

I. Iskolakezdés halasztása

Az Nkt. 45. § (2) bekezdése értelmében a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A törvényes képviselő, vagyis a szülő vagy gyám kérelmére az Oktatási Hivatal döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt.

Nincs azonban szükség arra, hogy a szülő vagy a gyám kérelmezze ezt az Oktatási Hivatalnál, ha az illetékes pedagógiai szakszolgálatokon keresztül elérhető szakértői bizottság 2020. január 15-e előtt kiállított véleménye azt tartalmazza, hogy a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvétele javasolt. (Felhívjuk a figyelmet, hogy időközben a Magyar Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága 2019. november 28-án tartott ülésén TAB T/8014. számon tárgyalt és elfogadott egy módosító javaslatot az alábbi szöveggel: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A 2020/2021. tanévre vonatkozóan a 45. § (2) bekezdésében foglalt főszabálytól eltérően, a szülő a kérelmét 2020. január 31-ig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez.”, a jelen közleményünkben január 15-ei időpont várhatóan január 31-ei időpontra fog módosulni ennek következtében.) Ebben az esetben a gyermek automatikusan további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. Ebben az esetben a teendő a következő: a szülőnek a szakértői bizottsági véleményt a gyermek óvodájában be kell mutatnia, amely alapján az óvoda a köznevelési információs rendszerben (a továbbiakban: KIR) rögzíti ezt a tényt.

Amennyiben ilyen szakértői bizottsági vélemény nem áll rendelkezésre, akkor a szülőnek javasolt az Oktatási Hivatalhoz kérelmet benyújtani.

Az Oktatási Hivatal a kérelmeket csak 2020. január 1-jét követően fogadja be, és a kérelem postára adására csak 2020. január 15-ig van lehetőség. (Felhívjuk a figyelmet, hogy időközben a Magyar Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága 2019. november 28-án tartott ülésén TAB T/8014. számon tárgyalt és elfogadott egy módosító javaslatot az alábbi szöveggel: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A 2020/2021. tanévre vonatkozóan a 45. § (2) bekezdésében foglalt főszabálytól eltérően, a szülő a kérelmét 2020. január 31-ig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez.”, a jelen közleményünkben január 15-ei időpont várhatóan január 31-ei időpontra fog módosulni ennek következtében.)

A kérelem vonatkozásában az alábbi szabályok irányadók:

• A szülő vagy gyám a kérelmét kizárólag az Oktatási Hivatalhoz nyújthatja be, legkorábban 2020. január 1-jétől. Az Oktatási Hivatalnak a 2020. január 1-e előtt érkezett kérelmeket nem áll módjában elbírálni.
• A kérelem benyújtására legkésőbb 2020. január 15. napjáig van lehetősége a szülőnek vagy a gyámnak. (Felhívjuk a figyelmet, hogy időközben a Magyar Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága 2019. november 28-án tartott ülésén TAB T/8014. számon tárgyalt és elfogadott egy módosító javaslatot az alábbi szöveggel: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A 2020/2021. tanévre vonatkozóan a 45. § (2) bekezdésében foglalt főszabálytól eltérően, a szülő a kérelmét 2020. január 31-ig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez.”, a jelen közleményünkben január 15-ei időpont várhatóan január 31-ei időpontra fog módosulni ennek következtében.) Azt a kérelmet, amelyen a postai bélyegzőn a feladás dátumaként 2020. január 15. szerepel, az Oktatási Hivatal még elbírálja, ám az azt követően postára adott kérelmeket nem fogadja be, az eljárás szerint „visszautasítja”. (Felhívjuk a figyelmet, hogy időközben a Magyar Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága 2019. november 28-án tartott ülésén TAB T/8014. számon tárgyalt és elfogadott egy módosító javaslatot az alábbi szöveggel: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A 2020/2021. tanévre vonatkozóan a 45. § (2) bekezdésében foglalt főszabálytól eltérően, a szülő a kérelmét 2020. január 31-ig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez.”, a jelen közleményünkben január 15-ei időpont várhatóan január 31-ei időpontra fog módosulni ennek következtében.)
• A szülő vagy gyám a kérelmet az Oktatási Hivatal által a honlapján elérhetővé tett informatikai támogató rendszer segítségével kitöltött, majd ezt követően kinyomtatott vonalkódos adatlapon, papíralapon nyújthatja be.
• A kérelmeket postai úton várjuk az alábbi címre:

Oktatási Hivatal
Budapest
1982

Ki nyújthat be az Oktatási Hivatalhoz kérelmet annak érdekében, hogy a gyermek tankötelezettségét egy évvel később kezdhesse meg?

A tankötelezettség megkezdésének halasztása (az iskolakezdés elhalasztása, vagyis egy évvel további óvodában maradás) ügyében kezdeményezett eljárás kérelemre indul. A kérelmet kizárólag a szülő vagy a gyám nyújthatja be. A beadványnak tartalmaznia kell a kérelmező nyilatkozatát arra nézve, hogy ő jogosult a kérelem benyújtására, mivel a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorolja, vagy – közös szülői felügyelet esetén – a másik szülő kifejezett hozzájárulásával jár el.

A kérelem kötelező tartalmi elemei

Az eljárás során az Oktatási Hivatal a jogszabályi feltételek teljesülését fogja vizsgálni.
A kérelemben nevesített gyermek azonosíthatósága a kérelem elbírálásának előfeltétele, ezért kérjük, hogy az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu) későbbiekben elérhető kéreleműrlapot használja.

A kéreleműrlap kitöltéséhez az alábbi adatok megadása feltétlenül szükséges:

• a kérelmező (szülő, gyám) adatai: név, születési adatok, kapcsolattartási adatok (postai cím, e-mail cím, telefonszám)
• a gyermek személyes adatai: név, születési hely és idő, oktatási azonosító száma, amelyet az óvódától tud a szülő vagy gyám megkérdezni, a lakcím
• a gyermek óvodája adatai, mellyel jogviszonyban áll: OM azonosító száma, neve, címe – ezeket az adatok szintén az óvodától tudja a szülő vagy gyám megkérdezni
• a gyermeknek milyen egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a fejlődése, iskolai életre felkészülése szempontjából miért lenne előnyös további egy évig az óvodában maradása
• kérelmező szülő nyilatkozatát arra nézve, hogy ő jogosult a kérelem benyújtására, mivel a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorolja, vagy – közös szülői felügyelet esetén – a másik szülő kifejezett hozzájárulásával jár el.

Kérjük, hogy a kérelemben foglaltakat alátámasztó dokumentumot (szakorvosi vélemény, pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságának szakvéleménye, fejlődést nyomon követő nyomtatvány stb.) csatolja kérelméhez.

II. Korábbi iskolakezdés

• Arra is van lehetőség – ahogy az elmúlt évek több száz esetében -,hogy a gyermek a szülő vagy gyám kérelmére hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri. Ebben az esetben is az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani a kérelmet, melyhez az Oktatási Hivatal honlapján december végén elérhető formanyomtatvány kitöltésével lehet kezdeményezni. A fenti rendelkezések erre az esetre is értelemszerűen irányadók.

Mind az I., mind a II. esetben meghatározott kérelmeket az Oktatási Hivatal az Ákr. vonatkozó szabályai alapján bírálja el.

Amennyiben a kérelemben foglaltak és a csatolt dokumentumok alapján minden szükséges adat rendelkezésre áll a döntés meghozatalához, az Oktatási Hivatal nyolc napon belül dönt. Amennyiben nyolc napon belül nem hozható döntés a kérelem tárgyában – vagy azért, mert hiányos a kérelem, vagy mert további adatok beszerzése szükséges a döntés megalapozásához, vagy mert szakértői bizottság kirendelése indokolt – az Oktatási Hivatal teljes eljárásban, hatvan napon belül dönt a kérelemről.
Az Oktatási Hivatal döntése ellen bírósági jogorvoslat vehető igénybe, melynek során az illetékes bíróság negyvenöt napon belül köteles határozatot kiadni.

Forrás: Oktatási Hivatal