Az iskola története

Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Eötvös József 1868-ban rendelte el, hogy a felállítandó tanítóképzők mellett a tanítójelöltek gyakorlati felkészítését szolgáló „mintaiskolák is szerveztessenek”. Olyan intézménytípus kialakítása és fejlesztésének gondolata fogalmazódott meg benne, amelynek minden téren a legjobbnak kell lennie. A „mintaiskolával” vagy mai nyelven gyakorlóiskolával szemben a tanárok, a körülmények és a felszerelés tekintetében is magasak a követelmények.

Barabás Miklós: Eötvös József (1845)

1970-ben sor került Nyíregyházán a tanító- és tanárképzés fúziójára. A meg­nö­ve­ke­dett hallgatói létszám a már működő Erdő sori gyakorlóiskola mellett szükségessé tette egy új, nyolc­ év­folyamos gyakorlóiskola létrehozását.

1970. szeptember 1-jén a Felsőfokú Tanítóképző Intézet gyakorlóiskolájának jogutódjaként megalakult a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola új gyakorlóiskolája, az 1. Számú Gyakorlóiskola. Az intézmény a Tanárképző Főiskola oktatási épületében kapott helyet. (A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola neve az 1972. évi 17. tvr. alapján Bessenyei György Tanárképző Főiskola (BGYTKF) névre változott, mely alapján az 1. számú Gyakorlóiskola hivatalos neve Bessenyei György Tanárképző Főiskola 1. számú Gyakorló Általános Iskola lett!)

Az új gyakorlóiskola tanulóközösségét a Tanítóképző Intézet gyakorlóiskolája alsó tagozatának és a már működő Erdő sori 2. Számú Gyakorlóiskola felső tagozatának egy része valamint a Tanyai Diákotthon négy felső tagozatos tanulócsoportja alkotta. A tanulócsoportok száma húsz, a nevelőtestület létszáma negyvennégy fő volt az induláskor. A tantestület – a tanulóközösség összetételéből adódóan – szintén több intézményből szerveződött.

A Felsőfokú Tanítóképző Intézet és a Főiskola fúziója eredményeképpen olyan gyakorlóiskola jött létre, amelyben a tanító és a tanár szakos hallgatók képzése egy intézményen belül történik. A nagy hagyományokkal rendelkező nyíregyházi tanítóképzés sok segítséget nyújtott a tanárképzés iskolai gyakorlatának megszervezéséhez.

A főiskola profiljának bővítésével együtt járó jelentős hallgatói létszámemelkedés miatt szükségessé vált a gyakorlóiskola bővítése. 1980-ban Nyíregyháza város támogatásával (építési telek biztosításával) felépült egy húsz tantermes iskolaépület a város új lakótelepén, a Jósavárosban.

Korabeli sajtótudósítás az új iskola építéséről

A felépített új gyakorlóiskolai épület az Ungvás sétányon

A zajmentes környezetben felépített intézmény biztosította a nyugodt oktatás felté­tel­eit. Az új iskolaépület tervezésekor a sajátos gyakorlóiskolai funkciót is figyelembe vették. A hagyományos tantermek mellett tanári, hallgatói előkészítőket, elem­ző­he­lyi­sé­ge­ket, előadókat, szertárakat, könyvtárat és olvasótermet, tornacsarnokot és egy 20 fős nyelvi laboratóriumot alakítottak ki. Az új épületben jelentősen javultak az oktatás technikai feltételei is. Az intézményt a 80-as évek színvonalának megfelelő oktatástechnikai eszközökkel (zártláncú televíziós hálózat, fekete-fehér televíziók az iskolatelevízió adásainak vételére, stúdióterem) szerelték fel.

A nyolcvanas évek első felében jelentkező demográfiai hullám iskolánkat is elérte. Jósavárosban meg­nö­ve­ke­dett a tanköteles korú tanulók létszáma, szükségessé vált az alsó és felső tagozatos tanulócsoportok számának növelése. 1980-ban a felső tagozat, 1983-ban pedig az alsó tagozat tanulócsoportjának száma emelkedett négy csoporttal. A tanulócsoportokat a 9. sz. és a 15. sz. Általános Iskolákból vettük át. Az iskola tanulólétszáma ezzel jelentősen megemelkedett, huszonnyolc tanulócsoportban 751 diák tanult.

A Jósaváros tanköteles tanulóinak összetétele és a főiskolai képzés igénye miatt 1982-86 között az iskolában egy korrekciós osztály is működött. A tanulói létszám növekedése és az oktatási feladatok bővülése (tagozatok, fakultáció, második idegen nyelv bevezetése) szükségessé tette a nevelőtestület létszámának növelését is, mely 64-ről 69 főre nőtt.

Az 1993-tól indított szerkezetváltó programnak, valamint az iskola jóhírének, versenyképességének köszönhetően az iskola tanulólétszáma ezt követően is jelentősen nőtt, 2010-re meghaladta az 1400 főt. (1996-ban 653 gyermek tanult az intézmény falai között, míg 2013-ban már több mint 1470 diákja volt az iskolának.) A megyeszékhelyen, Nyíregyházán, de talán az egész megyében az Eötvös Gyakorlóiskola 12 évfolyamos intézménye az egyik legnagyobb ilyen jellegű iskola, mely többek között igazolja e forma létjogosultságát, valamint az itt végzett értékelvű nevelőmunka színvonalát egyaránt. A pedagógus és alkalmazotti közösség száma 2013-ra a jelentős tanulói létszámnövekedés miatt 130 főre emelkedett. 

Az Eötvös Gyakorlóiskola tanulólétszámának alakulása

Az Eötvös Gyakorlóiskola tanulcsoportjai számának alakulása

Mindez szükségessé tette az iskola épületegyüttesének bővítését, korszerűsítését is. Ennek eredményeképpen 2007-ben a főépület egy 4+1 tantermes új szárnnyal bővült, 2009-ben új tornacsarnok került átadásra, 2011-ben pedig a főépület központi része újult meg.

Az Eötvös Gyakorlóiskola főépülete napjainkban

A 4+1–es új tantermi szárny

A főépület központi része

Az új tornatermi szárny

Az épület belső arculata, esztétikuma folyamatosan szépült, az oktatás tárgyi feltételei korszerűbbé váltak. Az iskola jó hírét, rangját és keresettségét egy olyan intézmény falai között tudjuk megvalósítani, amely az épület adottságait és folyamatosan korszerűsödő tárgyi feltételeit tekintve is arra törekszik, hogy az ide belépőket tiszta, rendezett és esztétikus környezet fogadja, ahol élmény a tanítás és tanulás egyaránt.

Az Eötvös Gyakorlóiskola főbejárata (külső kép)

Az Eötvös Gyakorlóiskola főbejárata (külső kép)

Az Eötvös Gyakorlóiskola főbejárata (belső kép)

Szalagavató ünnepség az aulában

Gyakorlóiskolánkban az általános tantervű osztályok mellett szinte már az alapítás kezdetétől működtek szakosított tantervű osztályok is. 1971-től ének-zene tagozat, majd a 70-es évek közepétől orosz nyelvi tagozat indult, 1984-ben pedig a harmadik évfolyamtól egy tanulócsoportban megkezdődött a német, mint második idegen nyelv oktatása is. Ugyanebben az évben az 1978-as tanterv alapján, 7-8. évfolyamon elméleti és gyakorlati jellegű fakultációs csoportok is működtek, melyek munkájában a tagozatos osztályok kivételével valamennyi 7-8. osztályos tanulónk részt vett.

A 80-as évek tanterv-korszerűsítési programkínálatából iskolánk a nyelvi–irodalmi–kommunikációs programot vezette be 1985. szeptember l-jétől, felmenő rendszerben, az alsó tagozat egy tanulócsoportjában.

Intézményünk jó feltételekkel rendelkezett a művészetek iránt érdeklődő tanulók képességeinek kibontakoztatásához. 1988-ban lehetőség nyílt egy vizuális-művészeti szakosított tanterv alapján működő osztály indítására. A rajz tagozat tanulóit a város egész területéről iskoláztuk be. A kedvező feltételek, a kiemelkedő eredmények és a végzett tanulók igen jó beiskolázási aránya igazolta a művészeti tagozat létjogosultságát.

A matematikában tehetséges tanulók gondozásában is igen jó eredményeket értünk el. A 80-as évek végén a feltételek kedvező alakulása újra lehetővé tette matematika tagozatos csoportok indítását. A matematika magasabb szintű tanítása-tanulása mellett fontos szerepet kapott a tanulók versenyeztetése is. 1990-ben a Matematika Tanszék kiváló tanszékvezető tanárának, Bereznai Gyulának emlékére feladatmegoldó matematikaversenyt hirdetett iskolánk. Az azóta évente megrendezett verseny gyorsan népszerű lett a város és a megye általános iskolái és az országban működő társ gyakorlóiskolák körében.

A 80-as évek közepétől a gyors technikai fejlődés, valamint a főiskolán bevezetett számítástechnika szak szükségessé tette e tantárgy oktatását a gyakorlóiskolában is. Az 1992-ben kialakított korszerű számítástechnikai szaktanteremben tanítványaink a matematika tagozat keretében és fakultatív formában ismerkedtek az új tantárggyal. 

Az Eötvös Gyakorlóiskola informatikai oktatásásnak modern feltételrendszere

Iskolánkban mindig fontos szerepe volt az idegen nyelvek tanításának. A 90-es évek elején jelentős változás következett be a nyelvoktatásban is. Az orosz nyelv kötelező tanítása helyett más idegen nyelvek szabad választására nyílt lehetőség. Négy idegen nyelv (angol, francia, német, orosz) közül választhattak a tanulók. A nyelvoktatás a 3. évfolyamon kezdődött heti három, illetve a felső tagozaton heti négy, vagy két órában a csoport nyelvi szintjétől függően. 1990-ben a Francia Tanszék kezdeményezésére nálunk is megindult a korai francianyelv-tanítási program első osztálytól kezdődően két nyelvi csoportban. Ehhez a nyelvtanulási formához a Francia Intézet biztosította a nyelvkönyveket, a hanganyagot és a szemléltető anyagot. Az idegen nyelvek oktatását lehetőség szerint anyanyelvű lektorok segítik.

Az idegen anyanyelvű lektorok tanulóink oktatásán kívül részt vettek a főiskolai hallgatók felkészítésében és a tanári továbbképzésben is. 1995 szeptemberétől a választható idegen nyelvek köre tovább bővült az olasz nyelv oktatásának bevezetésével. Az eredményes nyelvtanulás érdekében iskolánk támogatja a külföldi kapcsolatok kiépítését és csereutazások megszervezését. A különböző nemzetközi és országismereti programok keretében diákjaink és pedagógusaink eljuthattak például Finnországba, Ausztriába, Németországba, Olaszországba, Angliába, Spanyolországba, Csehországba, Romániába és nem utolsósorban Törökországba is.

1993 szeptemberétől a sajátos iskolai arculat kifejezéseként gyakorlóiskolánk a reformkor kiemelkedő írójának és közéleti személyiségének, Eötvös Józsefnek nevét vette fel. A névadóról készült portré – Dániel Péter alkotása – az iskola előcsarnokában található.

A 90-es évek társadalmi, gazdasági változásai az iskolákkal szemben is új elvárásokat támasztottak. Iskolánk, a gyakorlóiskolai arculat és a jól működő programok, tagozatok (korai francianyelv-oktatás, ének-zene, matematika, rajz) megtartása mellett 1993-ban megkezdte az intézmény szerkezetének fejlesztését. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium engedélye alapján 1993. szeptember 1-jétől az általános iskolai arculatot kiegészítve évfolyamonként egy tanulócsoportban megkezdődött a nyolcosztályos gimnáziumi képzés és ezzel egyidejűleg az iskola 12 évfolyamos intézménnyé alakítása. A profilbővítést a gyakorlóiskola nevelőtestületének képzettség szerinti kedvező összetétele, innovációs törekvése és a tárgyi feltételek tették lehetővé.

A 90-es évek elején további jelentős tevékenységgel bővült a gyakorlóiskola oktatási programja. Az Ének-zene Tanszék oktatóinak közreműködésével 1991-ben megindult a zeneiskolai oktatás, ami egyrészt a diákok igényét elégítette ki, másrészt a népzene szakos hallgatók iskolai gyakorlatának is keretet biztosított. Tanévenként egy zeneiskolai csoport indult, melyben szolfézs és zongora, valamint népi hangszerek (citera, furulya) tanulására nyílt lehetőség.

A tanárképzésben bevezetett új szakok (környezetvédelem, háztartástan) szükségessé tették a gyakorlóiskolai háttér megteremtését is. 1994-ben ezért új elemmel, a környezetvédelem integrált oktatásával bővült programunk. (A környezet- és természetvédelmi gyakorlatoknak napjainkban a Harangodi Erdészeti Iskola ad helyet.) 1995-től pedig a háztartástan műveltségi terület tanítását vezettük be a felső tagozatos technika tantárgy keretein belül.

A Harangodi Erdészeti Erdei Iskola

Iskolánkban széleskörű tevékenységrendszer biztosítja a különböző képességek kibontakozását és fejlesztését. Tanítványaink évek óta sikeresen szerepelnek a városi, megyei és az országos szaktárgyi, sport- és kulturális versenyeken. Az utóbbi években kiemelkedő eredményeket értek el a különböző idegen nyelvi, természettudományos, fiútorna- és matematikaversenyeken, valamint irodalmi és képzőművészeti pályázatokon.

Fontos feladatunk a tanulók tevékenységének sokoldalú és differenciált értékelése. A 90-es évek elején átdolgoztuk értékelési rendszerünket, mely átfogja az iskolai tevékenységek valamennyi területét. Elismerési formáink közül legrangosabb az Eötvös emlékérme és oklevél, mellyel a legkiemelkedőbb eredményeket elért végzős tanulóinkat jutalmazzuk.

Gyakorlóiskolánk kettős feladatából adódóan mindig igen jelentős volt a tanító és tanár szakos hallgatók gyakorlati képzésében végzett tevékenység is. Intézményünkben a gyakorlati képzés teljes modellje megtalálható. Félévenként, külön beosztás szerint került sor az alapozó jellegű iskolai gyakorlatokra, az elméleti tárgyakhoz kapcsolódó hospitálásokra, az egyéni és csoportos tanítási gyakorlatokra, zárótanításokra.

A 90-es évek elején megkezdődött a tanárképzésben bevezetett új szakok gyakorlati képzési feltételeinek megteremtése, az iskolai gyakorlatok programjának kidolgozása. Ezek az új oktatási feladatok részben a tanítási órák tantervi programjába épülve, részben pedig fakultatív, illetve szakköri foglalkozások keretében valósulnak meg.

Gyakorlóiskolánk mindig nyitott volt, és nyitott is kíván maradni a hagyományos és az új oktatási programok, az új és hatékonyabb módszerek bevezetésére és továbbfejlesztésére. A 12 évfolyamos, - s az intézmény versenyképeségét, keresettségét jelentősen növelő – iskolamodell 1993-ban megkezdett fejlesztése 1998-ban a négyosztályos gimnáziumi program, majd 2004-ben - elsők között az országban - az ötosztályos nyelvi előkészítő évfolyamos képzés bevezetésével egészült ki. Az iskolaszerkezet fejlesztése, teljessé tétele mellett nagy hangsúlyt fektettünk az intézmény sokszínű oktatási-képzési kínálatának a bővítésére is úgy, hogy az iskolahasználó szülők és gyermekeik már a kisiskolába lépéskor megtalálják a nekik megfefelő kézési formát. Így például napjainkban az általános iskola első évfolyamán választhatóak az anyanyelvi vagy természettudományos, a matematika, az ének-zene és a testnevelés tehetséggondozó programok, míg az idegen nyelvek terén a “Játékház” program keretében az angol, a német és a francia nyelvek játékos tanítása. (Az általános iskola negyedik osztályától kötelezően oktatott idegen nyelvek köre az angol, a német és francia mellett az olasz és az orosz nyelvek választhatóságával egészül ki!) Az ötödik évfolyamon a matematika, az ének-zene és testnevelés program un. felmenő rendszerű folytatása mellett a rajz- és vizuális kultúra oktatása és a nyolcosztályos gimnáziumi képzés lép be matematika vagy idegen nyelvi emelt szintű képzéssel. A kilencedik évfolyamon folytatódik a nyolcosztályos gimnáziumi oktatás, míg a négyosztályos gimnáziumi képzés keretében az általános gimnáziumi képzés a matematika-fizika, a biológia-kémia és az angol nyelvi emelt szintű oktatással bővül. Az “Iskola az iskolában” rendszeren belül az intézmény nevelési-oktatási programjában nagy hangsúllyal szereplő környezettudatos magatartása alakítása, a környezet- és természetismeret, a természettudományok magas színvonalú oktatása a 4., a 6. és 10. évfolyamokon egyhetes, kintlakásos erdei iskolai programmal egészül ki. Az iskolai művészeti oktatás mellett - ugyanebben a rendszerben - a rajz és vizuális kultúra iránt fogékonyabb diákjaink a Garabonciás Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szervezésében fejleszthetik tovább tudásukat, de ugyanitt a diákok néptáncot tanulhatnak, népi és modern hangszerekkel is megismerkedhetnek. Több éven keresztül a fenntartó Nyíregyházi Főiskola lovardájában tanulócsoportjaink a lovas iskolai képzés keretében vehettek részt rekreációs foglalkozásokon és testnevelés órákon egyaránt. 

Foglalkozás a Garabonciás Alapfokú Művészetoktatási Intézményben

Lovasiskolai óra a Főiskola lovardájában

A hagyományos nevelő-oktató munkán túl az intézményben jól kidolgozott módja és gyakorlata van az integrált oktatásnak, a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozásnak. Kiemelendő az intézményen belül pedagógiai munkát segítő rendszer, melynek része a logopédiai, a pszichológiai és a szociálpedagógiai ellátás és gondozás, csakúgy, mint a gyógytestnevelés, valamint a szabadidő szervezése.

A nevelőtestület tagjai másoddiplomát nyújtó egyetemi és főiskolai képzés, szakvizsgát eredményező oktatás során készülnek fel a tanító- és a tanárképzésben a Nemzeti Alaptantervben és a kerettantervben bevezetendő új szakok, műveltségi területek oktatására. A mindennapi nevelő-oktató munka és a gyakorlati képzési feladatok színvonalas ellátása mellett a nevelőtestület tagjai közül többen - a gyakorlóiskolai mühelymunka reprezentálásaként - szakmai tudományos területen is letették már a névjegyüket. Óratartás felsőoktatási intézményben, szakmai előadások tartása, szakpublicisztikai és tankönyírói tevékenység, valamint tudományos minősítés (PhD) jelzik mindezt.

Az Eötvös József Gyakorlóiskolában fennállása óta olyan értékes szellemi bázis alakult ki, amely alkalmassá tette arra, hogy a hallgatóképzésen túl, a város, a megye pedagógusainak szakmai és módszertani továbbképzésében is jelentős szerepet töltsön be. Egy innovációs folyamat eredményeként, belső kezdeményezésre 1993-ban Metódus elnevezéssel módszertani folyóiratot alapítottunk. (Pedagógusaink tollából szép számmal jelentek meg országos és megyei szak- illetve módszertani folyóiratokban publikációk, s több önálló kiadványuk és könyvük is napvilágot látott az elmúlt években.) 1995-ben tantestületünkből 10 pedagógus került az Országos Szakértői Névjegyzékbe. Az iskola több pedagógusa végez felkérésre folyamatosan és eseti jelleggel szaktanácsadói és közoktatási szakértői feladatot. A kétszintű érettségi rendszerének 2005-től történő bevezetése óta - az iskola érettségiztetői feladatainak színvonalas ellátása mellett – a nevelőtestület több tagja válalt, kapott és kap folyamatosan szerepet emelt szintű vizsgaelnöki, vizsgáztató tanári, illetve középszintű érettségi elnöki feladatok ellátásában.

Iskolánkban igen élénk a tanulók kulturális és sportélete. A kialakult hagyományok szerint e területek programjait a Diákönkormányzat és a Diáksport Egyesület (1997-től mint Diák Egyesület) szervezi és irányítja. Többéves múltra tekintenek vissza a sikeres zenei hangversenyek, farsangi rendezvények, Ki mit tud vetélkedők és az Eötvös-napok eseménysorozata.

A tanórán kívüli szabadidő hasznos eltöltését segítik a fakultatív szakkörök, tanfolyamok, amelyek a tanulók igényének és érdeklődésének megfelelően szerveződnek. Igen népszerűek az informatika, matematika, az idegen nyelvi és a környezet- és természetvédelmi csoportok.

Az Eötvös Gyakorlóiskola kultúrális-, sport- és szabadidős tevékenysége sokszínű

A Diákönkormányzat irányításával működik a tanulók által szerkesztett iskolarádió és az Életünk, majd később Csokipapír címmel megjelenő diákújság.

A tanórán kívüli sportéletet 1986 óta a Diáksport Kör, majd 1993-tól a több szakcsoporttal működő Diáksport Egyesület, illetve a Diák Egyesület szervezi. Az Egyesület fő feladata a rendszeres testmozgás lehetőségének biztosítása. 1996-ig négy sportcsoportban – úszás, természetjárás, önvédelmi sport, torna – fejleszthették erőnlétüket, állóképességüket és ügyességüket a tanulók. Jelenleg az Egyesületben, több sportágban – atlétika, labdarúgás, kosárlabda, torna, ugróasztal, falmászás, hegyi kerékpár, úszás, vízilabda, síelés, ping-pong, sakk – lehetőség nyílt a versenyszerű sportolásra is.

Nagy hagyományokra tekint vissza a turisztika és a természetjárás. A Diák Egyesület saját tulajdonú kulcsos házzal rendelkezik Boldogkőváralján, a Zempléni-hegységben, valamint sátorozásra és a vízi sportok űzésére alkalmas Tisza-parti telekkel Tiszalökön. Igen népszerűek a nyári kerékpáros vándortáborok. A kerékpártúrákon tanítványaink eljutottak Erdély, Szlovákia, Lengyelország, Finnország és Ausztria legismertebb vidékeire. Sportprogramjaink között igen kedveltek a Szlovákiába illetve Ausztriába szervezett sítáborok.

Az Eötvös Gyakorlóiskola Diák Egyesület kulcsos háza (Boldogkőváralja)

A Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (Eötvös Gyakorlóiskola) a megalakulása óta közel fél évszázad során, a hagyomány és a megújulás elemeit ötvözve ma olyan korszerű, 12 évfolyamos közoktatási intézménnyé vált, amely megőrizte versenyképességét a közoktatási intézmények sorában, s mind az iskolaszerkezetet, mind pedig programkínálatát tekintve vonzó alternatívát tud ajánlani az iskolaválasztó diákoknak és szüleiknek egyaránt. Emellett egyben olyan gyakorlóiskolai műhely is, ahol a leendő tanító- és tanárjelöltek életszerű körülmények között, magas színvonalon tudnak felkészülni leendő hivatásuk gyakorlására. A sokszínű képzési paletta és a magas színvonalú oktatás mellett az Eötvös Gyakorlóiskola nagyon fontosnak tartja azt is, hogy az családias szellemű, gyermekbarát intézmény legyen. Olyan iskola, ahol gyermek és szülő egyaránt jól érzi magát, s tudja, azt hogy az intézményben minden esély megvan a diákok klasszikus értelemben vett értelmi és érzelmi fejlődésére. Az Eötvös Gyakorlóiskola haladó konzervativizmusként határozza meg ars poeticáját. Az iskola megőrizte a hagyományait és a múltbeli értékeit, ugyanakkor teret enged mindannak, ami napjainkban érdekli a diákokat, és szolgálja fejlődésüket. Arra törekszik, hogy minden tevékenységét a gyerekek okos szeretete hassa át. Ennek érdekében próbálják pedagógusaink meglátni és továbbfejleszteni a diákok személyiségének saját értékeit, igyekeznek kialakítani azokat az intellektuális és emberi-erkölcsi értékeket, melyek birtokában nemcsak egyéni boldogságukat tudják megteremteni, hanem egyben szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálják.

Az Eötvös Gyakorlóiskolában annak közel fél évszázados fennállása alatt sikerült egyéni arculatot tükröző, sokrétű tevékenységet biztosító oktatási műhelyt létrehozni. Az iskola a tanulók által kedvelt, a szülők által elismert, szakmai körökben elfogadott, igényes iskolává vált.

Mindezt jelzik az alábbi szakmai sikerek és elismerések is:

• A Magyar Köztársaság oktatási miniszterének „ELISMERŐ OKLEVELE” (2001);
• Az Európa Bizottság Oktatási és Kulturális Főbiztosa és a Magyar Köztársaság oktatási minisztere által adományozott „EURÓPAI NYELVI DÍJ” (2003);
• A Nyíregyházi Főiskola rektora által adományozott „REKTORI DICSÉRET” (2004);
• A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közoktatási Közalapítvány által adományozott „OKTATÁS, NEVELÉS EREDMÉNYESSÉGÉÉRT OKLEVÉL” (2005);
• AZ Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által adományozott „ÖKOISKOLA” cím (2005, 2008, 2011).
• A Magyar Köztársaság oktatási és kulturális miniszterének „Kiváló Érettségiztető Vizsgahely” kitüntető címe (2009)
• A Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszterének „MINISZTERI ELISMERŐ OKLEVÉL” kitüntetése (2010)
• Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Vidékfejlesztési Minisztérium által adományozott „ÖRÖKÖS ÖKOISKOLA” cím (2012)