Határtalan élmények az Eötvös Gyakorlóiskolában a „Határtalanul!” 2021/2022–es program keretében

Kategória: Eötvös hírek, 2022. május 24., kedd

● Az iskola világának természetes és szerves részét alkotják a diákok, diákközösségek részvételével különböző céllal szervezett és lebonyolított nemzetközi utaztatások – utazások. Ennek egyik sajátos formáját jelentik a „Határtalanul!” – programsorozat keretében a Kárpát-medence Magyarországgal határos környező országaiba – az egykori „Történelmi Magyarország” szép tájaira, városaiba és településeire – irányuló iskolai, illetve diákutazások, amelyek célja a „magyar – magyar” kapcsolatok építésén keresztül a diákok, a fiatalok, a felnövekvő korosztály külhoni magyarsággal kapcsolatos ismereteinek a bővítése, a nemzeti identitás érzésének és szellemiségnek erősítése, ápolása. A „Határtalanul!” - programsorozat utaztatási – utazási célterületeinek, az egykor a „Történelmi Magyarország” – hoz tartozó sokszínű, s multi-etnikus nemzetiségű és kultúrájú Felvidéknek, Kárpátaljának, Erdélynek és a Délvidéknek a magyarság történelméhez, irodalmához és néprajzához „ezernyi”, sok szállal kapcsolódó jellemzője, emlékei valamint hagyományai vannak. E „külhoni” utazások és a mobilitásokhoz kapcsolódó programokon való részvétel a diákok számára az iskolán és tanórán kívül („out of school learning”) biztosít sokrétű ismeretszerzési lehetőséget, színtereket és egyben élményt is nyújtó felfedező aktívitásokat („experiantal education”).

● A „Határtalanul!” – program pályáztatási-pályázati rendszerét napjainkban gondozó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a programsorozat célját az alábbiak szerint fogalmazza meg: „A Határtalanul! program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése. A program a nemzetpolitikai célt fordítja le konkrét tapasztalatokra, azaz a Határtalanul! a nemzeti összetartozás operatív programja. A program keretében magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykiránduláson vesznek részt a szomszédos országok magyarlakta területein, így személyes tapasztalásokat szereznek a külhoni magyarságról.” (Bethlen G. Alapkezelő Zrt., 2019).

● A Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 2012 óta –, szinte annak életre hívásától kezdődően – vesz részt a „Határtalanul!” – programsorozatban, amely révén az intézmény diákjai és pedagógusai számos szép élménnyel és tapasztalattal lettek gazdagabbak. Az eltelt immár egy évtized alatt – a „Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek”, az „Együttműködés gimnáziumok között” és újabban a „Tanulmányi kirándulás középiskolásoknak” kategóriákban – az Eötvös Gyakorlóiskola az alábbi mottóval fémjelzett programokat valósította meg, bonyolította le:

„1848-49 szellemi és kulturális öröksége Baróton és Nyíregyházán” (2012)
„A népi étkezés hagyományai és ízei Erdővidéken és a Nyírségben” (2014)
„A környezetterhelés értékei és mérése a Vajdaságban és a Nyírségben” (2014)
„Híres székelyek nyomában” (2015)
„A Vajdaság és a Nyírség szellemi örökségének felfedezése” (2015)
„Székely népballadák és balladagyűjtők nyomában Benedek Elektől Kríza Jánosig” (2016)
„Székelyföld és a Nyírség természeti- és kulturális értékeinek nyomában” (2016)
„Vereckétől Szolyváig avagy a honfoglalástól a „malenkij robot”-ig Történelmi múltidézés Kárpátalján hetedik évfolyamos diákoknak (2017)
„Honfoglaló őseink emlékeinek nyomában Kárpátalján és Északkelet Magyarországon” (2017)
„A magyarság emlékeinek nyomában / „Délnyugati végeken – a Mura és a Dráva vonzásában” (2019)
„Híres történelmi személyek nyomában a Felvidéken” (2019)
„Híres várak és kastélyok a Felvidéken és a Nyírségben” (2019)
„A Rákóczi-emlékek nyomában a Felvidéken és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében” (2019)
„Irodalmi és történelmi nagyjaink nyomában Erdélyben” (2021)

● Az Eötvös Gyakorlóiskola a 2021/2022 – es tanévben, idén tavasszal a 7. évfolyam négy osztálya (7/A, 7/B, 7/C, 7/D) diákközösségei számára szervezett meg és bonyolított le két nagyszerű és nagyon jól sikerült „Határtalanul!” – utazást (HAT-21-01) „Irodalmi és történelmi nagyjaink nyomában Erdélyben” címmel, mottóval a ma Romániához tartozó Partiumban és Dél – Erdélyben. (Az utazásokat a programhoz kapcsolódó ún. előkészítő órák előzték meg, amely órák keretében – szaktanárok közreműködésével – a résztvevő diákok betekintést nyerhettek, megismerkedhettek például Románia, illetve Erdély földrajzával, történelmével és néprajzával.)

○ Az utazások az alábbi útvonalon át vezettek: Nyíregyháza – Debrecen – Ártánd – Bors (Románia) – Nagyvárad (Oradea) – Nagyszalonta (Salonta) – Arad – Máriaradna (Radna) – Solymosvár (Soimos) – Marosillye (Ilia) – Déva (Deva) – Vajdahunyad (Hunedoara) – Gyulafehérvár (Alba Iulia) – Nagyenyed (Aiud) – Torda (Turda) – Kolozsvár (Cluj – Napoca) – Zilah (Zalau) – Nagykároly (Carei) – Csanálos (Urziceni) – Mérk-Vállaj (Magyarország) – Nyírbátor – Nyíregyháza.

○ A szép és változatos tájakon, valamint történelmi hangulatot árasztó városokon, településeken és emlékhelyeken át vezető útvonal gazdag látnivalóval és programkínálattal társulva nyújtott maradandó és felejthetetlen élményt a résztvevők számára. Az utazás, a program az alábbi főbb elemeket és látnivalókat foglalta magába:

1. nap: Az Eötvös Gyakorlóiskola „Határtalanul!” diákcsoportjainak „külhoni” utazása a magyar – román határ Ártándnál történt átlépését követően a történelmi Partium alföldperemi síkságán indult, s a Sebes – Kőrös, majd a Fekete- és a Fehér – Kőrösökön átívelő útvonalon haladva mintegy 280 km megtételét követően érte el az első programnapra kitűzött célját. Az első megálló a „Kőrös – parti Athén” – ként is ismert Nagyvárad (Oradea) volt, amely lenyűgöző látnivalók sokaságával fogadta a diákokat. A városismereti séta Erdély és Románia legnagyobb barokk templománál, a római katolikus Püspöki Székesegyháznál – az előtte álló Szent László király – szoboregyüttessel – és a szépen felújított Kanonok – soron, valamint az ugyancsak barokk stílus képviselő impozáns Püspöki Palota udvarán kezdődött, majd a városközpontban folytatódott. Itt a diákok megcsodálhatták a Fellner és Helmer osztrák műépítészek tervei alapján 1899 – 1900 – ban megépített Állami Színház épületét, az EMKE Kávéházat – a mai Astoria Szállót –, amely a „Holnap Irodalmi Társaság” alapításának a színhelye volt, a szecessziós építészetei stílus jegyeit viselő Fekete Sas Palotát vagy éppen az Ady Endre Emlékmúzeum impozáns épületét. Élénk érdeklődést és tetszést váltott ki a diákok körében Nagyváradon, a Fő utcán az embernagyság megjelenített „Holnaposok” – szoborcsoportja is (Ady Endre, Juhász Gyula, Emőd Tamás, Dutka Ákos).

Az első napi utazás és program folytatásaként a diákokcsoportok a bihari – síkság központjába, a „hajdúk városa” – ként ismert Nagyszalontára (Salonta) látogattak el. A városnéző séta a szoborpark (Bocskai I., Kossuth L., Arany J.) megtekintése után a település hajdani várának épen maradt részébe, az ún. Csonka – toronyba vezetett. Az itt kialakított Arany János Emlékmúzeumban tett látogatás a jeles író épület bejárata felett álló szobrának a megtekintésével kezdődött, majd az annak a több szintjén, emeletén berendezett Arany – relikviákkal (dolgozószoba, személyi tárgyak, pipagyűjtemény stb.) való ismerkedéssel zárult.

Az irodalmi élményekben gazdag nagyszalontai programot követően a diákok útja az Erdély déli kapujaként ismert Maros – parti városba, Aradra vezetett. A napjainkban e több mint másfél százezres, gazdag múlttal rendelkező és sokszínű nagyváros számos látnivalóval – így például a különböző felekezetek templomaival, közöttük az impozáns Minorita – templommal, a református, az evangélikus és az ortodox templomokkal, a 19-20. század fordulóján épült nagy és szép palotáival, a szecessziós stílusban épült Kultúrpalotával, a sajnos nem látogatható aradi várral stb. – várja az ide érkezőket. A „Határtalanul!” – csoportjaink városismereti programjának célja elsősorban a 19. század közepének, az 1848 – 1849 – es forradalom és szabadságharc sajnos tragikus végkifejletéhez vezető eseményeihez is kapcsolódó emlékhelyeknek a felkeresése volt. A diákok koszorút helyeztek el az aradi vértanúk kivégzésének színhelyén, a vár mellett álló emlékoszlopnál, amely alatt a hős tábornokok sírja is van. Ezt követően útjuk az egykori Attila térre, a mai Megbékélés parkjába vezetett, ahol az aradi vértanuk – Zala György neves szobrászművész által készített, s párizsi építészeti díjjal elismert –, s itt újra felállított monumentális emlékművénél adóztak hőseink emléke előtt.

A nagyon tartalmas és sok élménnyel teli programnapot követően a diákcsoport tagjai a Maros jobb partján fekvő Ópálos (Paulis) egyik minden igény kielégítő vendéglátóhelyén, panziójában (Balla Géza Vendégház) és a Maros – parti sétányon pihenhették ki az első nap utazásának fáradalmait és készülhettek a következő, s ugyancsak tartalmasnak ígérkező folytatásra.

2. nap: Az Eötvös - diákcsoportok második programnapjának utazása a Maros – folyó völgyében, az Erdélyi – szigethegység (Erdélyi – érchegység) és a Déli Kárpátok (Ruszka – havasok) vonulatai között vezető úton, mintegy 210 km megtételével folytatódott. A megkapó látványt nyújtó szép hegyvonulatok kísérte úton az első megálló Máriaradnán (Radna) volt, ahol a magyar Mária – kegyhelyek egyik híres, s kívül és belül egyaránt impozáns kegytemplomának, kolostortemplomának a megtekintése szerepelt a programban.

A diákokcsoportok útja innen a Maros északi partján fekvő Solymosvárra (Soimos) vezetett, ahol a vállalkozó szellemű tanulók gyalogtúra keretében meghódították – a leginkább Károly Róbert, Hunyadi János, Izabella királyné, majd Bethlen Gábor nevéhez kapcsolt –, s 1272 és 1275 között épült várat. Az útvonalon következő és a csoportokat megállásra késztető település Marosillye (Ilia) volt, ahol a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szülőhelyének, szülőházának tartott egykori várkastély fennmaradt épületészének, az ún. Veres – bástyának a megtekintése szerepelt a programban.

A lelkes diákok és kísérő tanáraik ezt követően a 317 méteren elhelyezkedő „magas” Déva – várának a gyalogtúra keretében történő meghódítását tűzték ki célként. A Vár – hegyre vezető sziklás és erdős hegyoldalban, természetvédelmi területen, több szerpentinút közül az egyiket választva, mintegy egy órányi idő alatt fel is jutottak a jelenleg felújítás alatt álló várhoz. A vár XV. századi kaputornyai és palotájának egy része még viszonylagos épségben látható itt, s innen a magasból letekintve a városra és a távolban húzódó Erdélyi – érchegység vonulataira, nemkülönben szép panoráma tárult a diákok elé.

A „Kőműves Kelemenné” balladáját is megidéző várlátogatást követően a Cserna- vagy Egregy – patak mentén utaztak tovább a diákok egy olyan felfedezendő úti cél, település irányába, amely ugyancsak vonzó látni- és megismerni valókat rejtegetett számukra. A Hunyadiakhoz, az erdélyi fejedelmek és családok dicsőségéhez, a „Történelmi Magyarország” – hoz sok szállal kapcsolódó, gazdag és jelentős történelmi múlttal rendelkező, de napjainkban szintén dinamikus fejlődést mutató város, Vajdahunyad (Hunedoara) megismerése szerepelt a második napi programban zárásaként. A városban felfedezni kívántak elsődleges célja a Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet nevéhez szorosan kapcsolódó Vajdahunyad várának, a „várak királyának”, Erdély talán legimpozánsabb és teljesen épen maradt középkori várának a bejárása volt. Óriási élményt nyújtott a diákok számára a vár bebarangolása, annak sokféle építészeti stílust (román, gót, reneszánsz) megjelenítő részeinek, s nem utolsósorban az egyes várrészek egykori funkcionális szerepének történelmi hangulatot megidéző látványa egyaránt.

Az első napi utazást és programot követő második – látnivalókban és megélt élményekben szintén rendkívül tartalmas – napon a diákcsoportok pihenő és szálláshelye a Déva (Deva) és Vajdahunyad (Hunedoara) között „félúton található Csernakeresztúron (Cristur) volt. Itt a csoportok tagjai – egy bukovinai székely gyökerekkel rendelkező család által működtetett panzióban –, a Bukovina Panzióban kerültek elszállásolásra és a minden igényt kielégítő környezetben vendégszerető színvonalas ellátásban.

3. nap: A gyakorlóiskola „Határtalanul!” – program keretében utazó diákcsoportjai számára a harmadik napi útvonal- és programterv sem ígérkezett kevésbé érdekesnek és tartalmasnak, mint ami az előző két napot jellemezte. Az immár a hazautazáshoz is kapcsolódó programnapon megteendő táv, kb. 460 km volt a leghosszabb az eddigiek közül, ugyanakkor az autóbuszos utazás esetleges monotonságát, fárasztóbb voltát teljességében ellensúlyozta az útvonal szépsége valamint az azon tervezett megállók és programok.

A csoportok autóbusza az Erdélyi – érchegység és a Kudzsiri – havasok között kanyargó Maros – folyó völgyében haladva érték el az első megállóhelyet, Gyulafehérvárt (Alba Iulia). Alsó Fehér megye (judetul Alba) székhelye történelmi, vallástörténeti, oktatási és gazdasági szerepkörét tekintve is sokrétű és gazdag múlttal, valamint jelennel rendelkező nagyváros. A részben síkságon („Alsóváros”), másrészt hegyen elhelyezkedő történelmi hangulatot idéző városrészek („Felsőváros”) közül a diákok számára elsősorban a vár és környéke jelentett nagyon sok szép látni- és megismerni valót. A diákcsoportok az ún. Alsó Károly – kapun –, amely a vár 1. számú kapuja –, léptek be a várba, s felfedező és ismerkedő útjuk során gyönyörködhettek a szebbnél szebb épületekben, épületegyüttesekben. Ezek közül is kiemelkedett a Püspöki – székesegyház impozáns, háromhajós, kereszthajós, Erdély talán legmonumentálisabb román kori építménye, amelyben itt a diákok számos jeles történelmi személyiség (Hunyadi János, ifjabb Hunyadi János, Hunyadi László, Izabella királyné és János Zsigmond vagy Martinuzzi György, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György) szarkofágjával, sírhelyével találkozhattak. A székesegyház megtekintése mellett még számos és igen impozáns épület, helyszín és szoboregyüttes (görögkeleti katedrális, püspöki palota, Apor – ház, „Egyesülés terme”, Mihai Viteazul lovasszobra, Felső Károly – kapu stb.) is szerepelt a programrepertoárban.

Gyulafehérvárt (Alba Iulia) elhagyva a „Határtalanul!” – utazás a Maros – folyó völgyében folytatódott tovább, s a csoportok következő megállóhelye egy kisebb, de történelmi, s még inkább oktatástörténeti és kulturális szempontból szintén jelentős múlttal, de jelennel is rendelkező város, Nagyenyed (Aiud) volt. Itt a nagyenyedi vár megtekintését követően a diákok „iskolába mentek”, s belépve a hajdani Bethlen Gábor Kollégium fel- és megújított épületegyüttesébe, mélyen megérintette annak patinája valamint a híres egykori tanárainak és tanítványinak szellemisége (Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Szász Károly, illetve Körösi Csoma Sándor, Kemény Zsigmond, Bolyai Farkas, Áprily Lajos, Sütő András), amely itt sugárzott feléjük.

Az utazás- és program olyan irányban és települést megcélozva folytatódott tovább, amely általában különböző szempontok alapján, de meghatározóan jelenik meg az Erdélybe utazók és azt megismerni szándékozók elképzeléseiben. Ez pedig nem más, mint az Erdélyi – medence északnyugati részén elhelyezkedő, a Kis-Szamos – völgyében a Gyalui – havasok és a Bükk –erdő hegységek nyúlványainak lábánél található Kolozsvár (Cluj – Napoca). Az Erdély nem hivatalos fővárosaként is emlegetett, „Kincses Kolozsvár” sok szempontból és szállal kapcsolódik a magyar történelemhez, a „Történelmi Magyarország” múltjához. A napjainkban több mint 300 ezres dinamikus és nyüzsgő nagyváros múltja és jelenben betöltött szerepe miatt is rendkívül sok, s igen gazdag látnivalóval, emlékkel, vonzerővel várja az ide érkezőket, látogatókat. A „Határtalanul!” – programcsoportjaink történelmi városismereti sétája – a rendelkezésre álló idő szűkössége folytán – mindössze a belvárosra, a városközpontra szorítkozhatott csak. Az élmény azonban így is nagy és gazdag volt, hiszen a diákok megcsodálhatták a város főterén álló impozáns, rendkívül szép, gótikus stílusú, s több múltbéli jelentős történelmi eseménynek is helyet adó (Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé választása, Bocskai István felravatalozása, számos országgyűlés stb.) Szent Mihály – plébániatemplomot. Nem kevésbé aratott tetszést a diákok körében a templom déli homlokzata előtt álló, s Fadrusz János 1902 – ben felállított mesteri alkotásaként ismert Mátyás király lovasszobor, illetve a hozzá kapcsolód történelmi személyiségekkel együtt megjelenő emblematikus szoboregyüttes. A város főterén tett séta során több más és igen szép épületet (Bánffy – palota, Jósika – ház, Városháza klasszicista épülete stb.) is megtekinthettek a diákok. Szintén történelmi hangulatot keltett a diákok körében a xv. században épített, s Mátyás király szülőházaként ismert épület előtti megálló, illetve az ezzel szemben levő ház is, ahol egykor Bocskai István látta meg a napvilágot.

A „Kincses Kolozsvár” – i látnivalókat és élményeket követően a „Határtalanul!” – diákcsoportok hazafelé tartó útvonala a Mezőségen, a Szilágyságon és a Meszes – hegység 900 méter feletti hágóján, Zilah (Zalau) és Nagykároly (Carei) érintésével vezetett a határig (Csanálos / Urziceni és Mérk – Vállaj), majd onnan Nyíregyházáig. A két nagyobb településen, Zilahon (Zalau) és Nagykárolyban (Carei) – rövid megállók keretében – a diákok vethettek még néhány pillantást a városokban található egy – egy jeles épületre, szoborra – szoborcsoportra (Zilahi Elméleti líceum, Ady Endre egykori iskolája, a Wesselényi Miklós „árvízi hajós” szoborcsoport, Károlyi – kastély stb.).

Az Eötvös Gyakorlóiskola négy hetedikes osztálya diákjainak 2022 tavaszán a „Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek” c. „Határtalanul!” – program keretében, az „Irodalmi és történelmi nagyjaink nyomában Erdélyben” mottóval lebonyolított utazása nem pusztán csak egy osztálykirándulás volt, hanem ettől annál lényegesen több is. A diákok számára a programon való részvétel nem csak a kikapcsolódást, a pihenést, a szórakozást és rekreációt jelentette, hanem a „Történelmi Magyarország” egy részének, szép tájainak, városainak, településeinek, múltjuk emlékeinek és jelenüknek, valamint az ott élő magyar emberek életébe való betekintésükkel, azok bebarangolásával a felfedező aktivitásukhoz, az egyes iskolai tantárgyaik (magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz) műveltségi anyagának az iskolán és tanórán kívüli bővítéséhez, az ismeretszerzésükhez és szemléletformálásukhoz, a külhoni magyarságról szerzett személyes tapasztalásukhoz, a „magyar – magyar kapcsolatok” erősítéséhez is nagyban hozzájárult.

Dr. Komáromi István