A Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium oktatásszakmai programja Romániában, Erdélyben és Moldvában (Románia)

Az Eötvös Gyakorlóiskola az iskolai mindennapi és a távlatos szakmai innovációs tevékenysége, munkája, valamint a kitekintő együttműködés, együtt-gondolkodás, s ennek eredményeként a „Jó gyakorlatok!” intézményi integrálása, adaptálhatósága szempontjából egyaránt fontosnak tartja a hazai és a nemzetközi kapcsolatépítést és annak koordinálását. Ennek a szellemiségnek a jegyében az intézmény egy hat fős szakmai csoportja – képviselve a saját iskolájukat, az Eötvös Gyakorlóiskolát, a Nyíregyházi Egyetemet és nemkülönben a Gyakorlóiskolák Iskolaszövetségét (GYISZ) is – 2025. március 05. - 09. (szerda – vasárnap) között oktatásszakmai programmobilitáson, benne egy, a moldvai csángómagyar iskolák delegált pedagógusai részvételével lebonyolított oktatásszakmai konferencián vett részt Romániában, Erdélyben (Csíkszereda / Miercurea Ciuc) és Moldvában (Bákó / Bacău).

A nemzetközi iskolai, iskolaközi vonatkozásában az Eötvös Gyakorlóiskola nagy figyelmet szentel az egykor a „Történelmi Magyarország” – hoz tartozó, ma más országok részeit alkotó területeken élő magyar nemzethez tartozókkal, a külhoni magyarokkal való kapcsolatépítésnek. Ennek egyik, s az elmúlt években kialakult szép példája a Romániában, Moldvában működő MCSMSZ – szel (Moldvai Csángómagyarok Szövetsége) létrejött együttműködés. E kapcsolat/együttműködés az Eötvös Gyakorlóiskola és az MCSMSZ által képviselt és koordinált, a „Magyar házak” – ban működő iskolák, s a moldvai csángómagyar településeken, falvakban tanító tanárok, valamint az ő munkájukat szervező-támogató szakemberek közreműködésével egy olyan oktatási szakmai együtt-gondolkodás és távlatos kooperáció, amely mindkét ebben résztvevő fél számára sok új információval szolgál, ismeretet nyújt és szemléletmódot is alakít/alakíthat.

● A moldvai csángó magyar oktatás sajátosságai és jellemzője

A Moldvában élő csángómagyar gyermekek, diákok oktatása sajátos helyzetben és formában valósul meg, történik. A diákok egy – egy „iskolai nap”, a tanítás-tanulás során délelőtt a romániai iskolarendszer szerint működő oktatásban vesznek részt, tanulnak. Délután pedig az ún. „Magyar házak” – ban létrehozott iskolákban sajátíthatják el már kisóvodás kortól kezdődően magyar nyelven azt, azokat a műveltségi tartalmakat, amelyek az oktatási-képzési programjukban szerepelnek. Az MCSMSZ „…35 csángók lakta faluban több, mint kétezer óvodás- és iskoláskorút tart számon, akik bekapcsolódnak az oktatási-nevelési programokba.”

„A moldvai csángómagyar oktatás, a román állami oktatási programon túl, a közneveléstől függetlenül, a „Magyar házak” – ban délután szerveződik, napi rendszerességgel, 90-120 percre tervezett foglalkozások formájában. Fő cél a magyar nyelv revitalizációja, és a gyerekek személyiségfejlődését támogató programok kidolgozása és felkínálása. Ha az arányokat nézzük, a román nyelvet beszélik a gyerekek anyanyelv szinten, így a foglalkozások 80% a magyar nyelv gyakorlati elsajátítását veszi célba. Alkalmazunk élménypedagógiai módszereket, illetve játékos, interaktív programokba öltöztetve érvényesül a különböző nyelvi kompetenciák (képességterületek) fejlesztése. A tanáraink, a gyerekek nyelvi adottságait figyelembe véve, már sikeresen alkalmaznak személyiségfejlesztést célzó módszereket, és dolgoznak ki ehhez kapcsolható programokat. (Orbán I.)

Orbán Imola kézdivásárhelyi pszichológus az MCSMSZ oktatási programjának módszertanosa alábbi gondolatai jól reprezentálják a moldvai csángómagyar oktatás célját és jellemzőit: „Nem pusztán a magyar nyelv és kultúra (vissza)tanítására, de a csángó gyerekek oktatásának egészére, lelkük, személyiségük formálására, képzőművészeti nevelésükre is hangsúlyt fektet a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tehetséggondozó programja…”!

A „Magyar házak” – ban működő magyar nyelven oktató iskolákban elsősorban nem ún. szakos tanárok, hanem általában tanítóképzőt végzett pedagógusok, magyartanárok, zenepedagógusok és gyógypedagógusok dolgoznak, s végzik oktató-nevelő tevékenységüket.

● Az együttműködés céljai a támogató és a befogadó, együttműködő iskola/iskolák szempontjából

Az Eötvös Gyakorlóiskola és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) közötti oktatásszakmai együttműködésének, a magyarországi és a Moldvában a „Magyar házak” – ban működő iskolák és a moldvai csángómagyar településeken, falvakban tanító tanárok, közvetve a diákok között életre hívott kapcsolat ápolásának többes és minden résztvevő partner szempontjából összetett céljai és várható pozitív eredményei lesznek/lehetnek. Közös és kölcsönös elemként jelenik meg az élményeket nyújtó kitekintés, a kapcsolatépítés, a tájékozódás, a kapcsolatépítés, a partner munkájának, az alkalmazott és használt oktatásszervezési, s módszertani „jó gyakorlatok” – nak a megismerése, adaptációja. Az Eötvös Gyakorlóiskola kiemelt céljaiként jelenik meg a gyakorlóiskola és szaktanárainak, egyes pedagógusainak az oktatás-nevelés területén szerzett tapasztalatainak, innovációs gyakorlatainak, módszereinek és eredményeinek a csángómagyar oktatás és az ott tanító pedagógusok munkájának a támogatására történő közreadása, felhasználható közvetítése.

A kialakuló együttműködésben résztvevő csángómagyar településeken, falvakban tanító tanárok és az ő tevékenységüket, munkájukat koordináló módszertani szakemberek céljai között szerepelnek a saját gyakorlatukon és tapasztalataikon alapuló oktatási-módszertani munkájuk – például az élménypedagógia, a „játékba öltöztetett tudás” közvetítése, a művészetoktatás és művészetterápia alkalmazása, a „CI – módszer” (Continuous Integration/folyamatos integráció alkalmazása a magyar, mint idegen nyelv oktatásának módszertanában, olvasástanítás fonomikával, a digitális pedagógia Csángóföldön stb. – bemutatása és megismertetése.

● A romániai, erdélyi és moldvai „magyar – magyar” oktatásszakmai konferencia tartalma, tartalmi vonatkozásai

Az oktatásszakmai - módszertani konferenciára lebonyolítására Csíkszeredán (Miercurea Ciuc) került sor a Csíkszeredai Csángó Kollégium minden igényt kielégítő épületegyüttesében. A konferencián az Eötvös Gyakorlóiskola pedagógusai, szaktanárai és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) oktatási szakértői, valamint a csángómagyar települések, falvak iskoláiban tanító meghívott, s delegált pedagógusai vettek részt. Az oktatásszakmai – módszertani konferenciát a résztvevők és szervezők – a szakértőkből és pedagógusokból hat csoportot, műhelyt kialakítva – ún. kiscsoportos műhelymunka keretében bonyolították le. A konferencia plenáris megnyitását, a kölcsönös bemutatkozást követően az Eötvös Gyakorlóiskola szakemberei, pedagógusai a szakmai programjaikat –, illusztrálva azt, azokat gyakorlati bemutató elemekkel is – egy-egy műhelyben, foglalkozáson prezentációs előadások formájában adták közre, közvetítették. A moldvai szakértők és a csángómagyar falvakban tanító tanárok több műhely munkájában is részt tudtak venni, majd a konferencián ezt követően került sor, immár plenáris formában és részvétellel arra a közös szakmai beszélgetésre, ahol konzultációs formában ismerhették meg a magyarországi és a moldvai pedagógusok egymás munkáját, elképzeléseit és ötleteit az oktatás fejlesztésének motívuma és szándéka céljával és tükrében. 

Az együttműködésben, annak első programjában az Eötvös Gyakorlóiskola oktatásszakmai csoportjának a résztvevői, a csoport tagjai: Ficzéné Kovács Zsuzsanna magyar nyelv- és irodalom – angol nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanár, Papp Attila magyar nyelv- és irodalom – földrajz szakos középiskolai tanár, Dr. Komáromi István földrajz – történelem szakos középiskolai tanár, Molnár Ágnes ének-zene – matematika szakos középiskolai tanár, Chrien Gábor rajz – informatika szakos középiskolai tanár, Jeneiné Novák Erzsébet gyógypedagógus – logopédus.

● Az egyes műhelyek szakmai programjai:

○ Magyar nyelv- és irodalom / „A természet, mint ihletforrás a magyar irodalomban” / „A természeti és nyelvi környezetünk” 

Az előadás központi témája a természet, mint az irodalom egyik legfontosabb ihletforrása, különösen a magyar irodalomban betöltött szerepe, amely a reneszánsztól kezdve meghatározó maradt a költők és írók számára, formálva műveiket és világképüket. Az előadás kiemelte a természet és a nyelvi környezet közötti szoros kapcsolatot, valamint annak jelentőségét az irodalmi műveltség kialakításában és az érzelmi intelligencia fejlesztésében.

A történelmi és kulturális összefüggések bemutatásával az előadás rávilágított arra, hogyan vált a természet az önazonosság és nemzeti öntudat egyik kifejezőjévé a XVIII–XIX. századi magyar irodalomban, különös tekintettel a tájversekre, amelyek nemcsak a természeti környezetet ábrázolták, hanem mélyebb érzelmi és gondolati rétegeket is hordoznak, így segítve a diákok irodalmi és nyelvi fejlődését.

A kortárs pedagógiai megközelítések és módszertani lehetőségek is bemutatásra kerültek, amelyek célja az olvasásra és az irodalom befogadására ösztönözni a diákokat egy olyan digitális világban, ahol a klasszikus művek szerepe háttérbe szorul. Az előadás hangsúlyozta az interaktív és vizuális eszközök, valamint a dramatizálás, történetmesélés és kreatív írás jelentőségét az irodalmi nevelésben.

A konferencián való fogadtatás rendkívül pozitív volt, a résztvevők különösen értékelték az előadás strukturáltságát, a történeti és irodalmi példák sokszínűségét, valamint a gyakorlati oktatási alkalmazások bemutatását. Kiemelt figyelmet kapott az irodalmi művek természetközpontú megközelítése, amely új szemléletet nyújtott a hallgatóságnak az irodalom tanításában.

Bár Moldvában, a moldvai csángómagyar településeken tanító tanárok a magyar, mint idegen nyelv tanításának szemléletét követik a CI-módszer (Comprehensible Input) alapján, a csángó magyar oktatási programban a téma differenciált módon is megjelenhet. A konferencia lehetőséget teremtett arra, hogy a szakemberek új megközelítésekkel gazdagodjanak, és inspirációt merítsenek az általunk alkalmazott módszerekből, ezáltal tovább erősítve az oktatás hatékonyságát és sokszínűségét.

○ Kultúra és művészetek a „Történelmi Magyarország” – on / „Kultúra és identitástudat a humán, a reál és a készségtantárgyak műveltségi anyagaiban!”

Az előadás során igyekeztem összevonni a humán, reál és készségtantárgyak területeit, hogy a moldvai csángómagyar településeken, falvakban tanító tanárokkal minél szélesebb palettán tudjunk ismerkedni a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence múltjával, jelenével és jövőjével. A fő profil a földrajz tudomány volt. Térképek segítségével vázoltam fel a Kárpát-medence domborzatát, vízrajzát, élővilágát. Saját készítésű térképek segítettek a „Nagy Magyarország” történelmének, kultúrájának, nyelvjárásainak, néprajzának, művészetének, zenei és sportéletének, gasztronómiájának a megismerésében.

A moldvai csángómagyar településeken tanító kollégák kedvezően fogadták az általam összeállított színes elméleti anyagot. Kreatív gyakorlati feladataim, a saját diákjaim által készített projektek, illetve az előadás közben közösen felvetett ötletek elmondásuk szerint sok újdonsággal gazdagították módszertani eszköztár-palettájukat. Kiemelték, hogy a kreatívan összeállított, részletgazdag információforrás több tantárgy és évfolyam esetében is alkalmazható.

Az identitástudat erősítése szempontjából nagyon jó ötletnek tartják a „Magyar kultúra napja” és „Költészet napja” alkalmából szervezett iskolai megemlékezéseim interaktív voltát, melyekből sikerült ízelítőt nyújtanom a program során több feladat bemutatásával.

A konferencia összességében nagyon jó hangulatban telt el. A moldvai csángómagyar tanárok, kollégák szeretettel fogadtak, és azt hiszem, nem csak szakmailag, hanem emberileg is megtaláltuk a közös hangot. A program végén mindannyian úgy éreztük, hogy kevés volt az idő a közös munkára, és szívesen eltöltöttünk volna még pár órát együtt.

○ Az iskolán és tanórán kívüli oktatás – nevelés, az élménypedagógia és az aktív turizmus kapcsolata / „Az iskolában oktatott egyes tantárgyak kulturális tartalma, az élménypedagógia és az aktívturizmus összefüggései”

Az előadás során egy olyan témát, területet dolgoztam föl, amely azt helyezte előtérbe, hogy – bár diákok oktatásának-nevelésének és szemléletmódjuk alakításának, közösségi szocializációjuknak a fő színterei még napjainkban is változatlanul elsősorban az iskolák –, de az utóbbi időben a modern szemléletű iskolában, iskolákban előtérbe kerültek a reformpedagógiai szándékot is tükröző és hordozó iskolán és tanórán kívüli programok („out of schoollearning”), az ismeretközvetítés és szerzés, a tanítás – tanulás olyan formái és módjai, amelyek megvalósítása élményalapú („experiential education”) és a pedagógus – diák kapcsolatában az aktivitásra, interaktivitásra épít.  A tanítás – tanulás folyamatában a tanárok „megszokott” ismeretközvetítői szerepét a tanár- diák együttműködésében felváltja a tanulók aktivitására, közvetlen tapasztalataira építő életszerű, s élményeket is nyújtó ismeretbefogadó attitűd és jelleg.

Az oktatás és nevelés számos, sokféle „színes”, iskolán és tanórán kívüli lehetősége és formája közül kiemeltem például a tanulmányi kirándulásokat, az évközi és/vagy nyári szünidőben szervezett tematikus táborokat, a természet- és környezetvédelmet, a fenntarthatóságot előtérbe helyező erdei iskolai programokat, a természetjárást, a különböző aktívturisztikai programokat, például a kerékpározást és a nemzetközi mobilitásokat is.

Az előadás gyakorlati elemeiként olyan Magyarországon, Nyíregyháza környékén és Szabolcs – Szatmár – Bereg Vármegyében, illetve éppen Romániában, Erdélyben, Székelyföldön/Erdővidéken megvalósított programokat mutattam be PPT – n, mint pl. „Erdei iskolai kerékpárostúra”, „Nyíregyháza – Tokaj – Nyíregyháza” c. kerékpártúra, és az „Erdély – Székelyföld – Erdővidék / Románia” c. kerékpártúra, amelyek tartalmával nagyon jól illusztrálhatóak voltak az egyes közismereti tantárgyak – pl. a természetismeret és a földrajz, a történelem, a magyar nyelv és irodalom, a művészetek, a testnevelés – műveltségtartalmainak a jól összeállított programok teljesítése során megjelenő, s az iskolán és tanórán kívüli is megszerezhető ismeretei.   

A moldvai csángómagyar települések iskoláinak pedagógusai érdeklődve hallgatták és nézték a különböző iskolán és tanórán kívüli programokban rejlő oktatási – nevelési lehetőségeket bemutató gyakorlati példákat. S bár a moldvai „Magyar házak” – ban működtetett iskolák programjában eddig nem jelentek meg jellemzően a fentiekben bemutatott iskolán és tanórán kívüli, oktatást – nevelést is magukba foglaló programok, azokat adaptálhatónak és saját intézményük diákjai körében is tervezhetőnek, megvalósíthatónak tartották. Ezzel összefüggően fogalmazódott meg egy „hazai” sajtóanyagban közvetve az alábbi gondolatatsor Orbán Imola kézdivásárhelyi pszichológus az MCSMSZ oktatási programjának módszertanosát idézve: „Orbán Imola pedagógusként viszonylag korán felismerte, hogy a formális oktatási rendszert napjainkban már nem hozza az elvárt eredményeket, viszont alternatív módszerekkel, így az élmény- és értékpedagógiával emberközelivé és egyénközpontúvá lehet tenni a tanulást, kimagasló fejlődést érve el.” (https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/aki-egig-ero-farol-almodik/)

○ Művészetek az iskolában I. / Ének-zene / „Saját jó gyakorlataim az ének-zenei foglalkozásokon”

Az előadás központi témája az volt, hogy rávezessem a továbbképzés résztvevőit, a moldvai csángómagyar településeken tanító tanárokat, hogy a magyarul tanító délutáni foglalkozásaikon hogyan vezessék be az írás, olvasás tanításának segítőjeként a mondókázást, az éneklést, a mozgást. A Magyar Iskolák rendszerében korábban hetente egy alkalommal hagyományőrző tanár érkezett az iskolákba, akivel jó esetben énekeltek, táncoltak, esetleg hallás után hangszeren tanultak a gyerekek. Nagyon egyszerű módszerekkel megmutattam, hogyan tudják a saját és tanítványaik hangját kitisztítani, illetve növelni tanítványaik hangterjedelmét. Rengeteg játékos videó segítségével sok-sok egyszerű, egyenletes mérőhöz, illetve a dalok ritmusához illeszkedő mozgással gazdagítani az éneklést, ezzel párhuzamosan lenyugtatni, ismét tanulásra alkalmas lelki, szellemi állapotba hozni a gyerekeket. Az előadás első, kottaolvasást nem igénylő része után a legalapvetőbb ritmusokkal, a hangokkal való érdekes gyakorlattípusokra, a ritmikai és a dallami improvizációval és a legóval összeköthető ritmus, és kottaolvasási tevékenységek mikéntjeinek alapjaival kezdték el az ismerkedést az érdeklődők.

A kortárs pedagógiai megközelítések és módszertani lehetőségek is szerepet kaptak az előadásban. A mozgással tanulás, a problémamegoldás játékos feladatokkal, a Lego alkalmazása egyéni, páros, és csoportmunkában olyannyira tetszettek a résztvevőknek, hogy minden újabb feladattípust azonnal ki is próbáltunk, hogy az önálló otthoni munka során bátrabban kezdjenek hozzá az új munkához. A saját hallgatóimnak összeállított 80 oldalas módszertani segédanyagomat is odaadtam digitális formában minden résztvevőnek, hogy annak tanulmányozása is mélyíthesse ismereteiket.

A konferencián való fogadtatás nagyon pozitív volt. A délelőtti és a délutáni közel két-két órában eltűnt a távolság az előadó, vagyis jómagam és a résztvevők, a moldvai csángómagyar településeken tanító tanárok között. Közösen, együttműködve, együtt játszva próbáltuk ki a gyerekek fejlesztésére szánt feladatokat, amik során mindenki rácsodálkozhatott, hogy egyes területeken sokkal biztonságosabban, ügyesebben mozog, mint önmaga hitte volna. Már arról is van visszajelzés, hogy több kolléga tényleg kipróbálta az éneklést, a mondókázást a magyartanulás előtt és közben, és úgy tapasztalja, máris könnyebb lett a délután elfáradt gyerekeket délután is munkára bírni a zene eszközeivel.

○ Művészetek az iskolában II. / rajz-vizuális kultúra / „Az ÉN és MI a vizuális kultúra nyelvén”

Az előadás központi témája a vizuális kultúra a nemzeti alaptantervek változásának hatására, változott a tantárgy komplexitása, több tantárgy és ismeretanyag integrálódott. Az ismeretanyagok és a hozzájuk kapcsolódó gyakorlati tevékenységek kapcsolata, sajátos arányba kerültek. A művészeti tevékenységek egyéni és közösségformáló szerepe, gyakorlati munkáltató feladatokon keresztül lényegessé vált. Hasznos a megfelelő alkotói és műhelymunka légkörének megteremtése. Egyszerű, hagyományos eszközök és anyagok és technikák használata. Speciális anyagok, eszközök és technikák felfedezése. Az egyéni és a közös alkotás örömének, tevékenységek által való élményalapú közvetítése.

Művészetek az iskolában a személyiség fejlődésében és alakításában fontos szerepet játszanak. Segít kifejezni és megismerni saját magunkat és egyben másokat is. Az alkotásban való elmélyülés és a kifejezés öröme, vizuális élményhez juttat. Segít a vizualitás az önismeretben, identitás kialakításában, az önkifejezésben betöltött szerepének megismerésében. Lehetőséget biztosít az alkotásokon és befogadáson keresztül megszerezhető személyes tapasztalatok és ismeretek tudatosítására, az azon alapuló, fejlődő és különbözően fejleszthető képességrendszer kialakítására, tudás és kompetenciák kifejezésre jutása, a vizuális tudásterület megfelelő kiművelésével, az érzelmek kifejezésére.

A vizuális kultúra nyelve lehetőséget ad a befogadás és kifejezés kialakításában. Gyakorlati kreatív feladatokkal egyéni, páros és csoportos tevékenységeken keresztül az alkotói műhelyhangulat megteremtésével adunk a gyerekeknek az egyéni fejlődésükhöz lehetőséget. Az előadáshoz összeállított anyag során figyelembe vettem az alkotói tevékenységek tervezése során az adott korosztályok életkori sajátosságait is.  A tervezett projekt feladatok lehetőséget biztosítanak az alkotási tevékenységek folyamatosságához. A személyre szabott kreatív feladatok segítenek érdekelté tenni az egyént az alkotási folyamatban.

A konferencián való fogadtatást a moldvai csángómagyar településeken tanító tanárok, kollégák részéről a nyitottság és az érdeklődés jellemezte. A konferencia lehetőséget adott arra, hogy megismerjük egymás vizuális alkotói tevékenységét. A tervezési és alkotói folyamatok gyakorlati megvalósítására is lehetőség nyílt. Inspiráló volt minden résztvevő számára és iránymutató folyamatok elindítására adott lehetőséget.

○ SNI – tanulók a köznevelésben / „A beszédkészség fejlesztése az olvasási készség alapozása!”

Az előadáson definiáltuk a tanulási nehézség, a tanulási zavar, a teljesítményzavar fogalmát, diagnosztikus kritériumait, fajtáit. A tanulási teljesítményt meghatározó pszichikus funkciók fajtáit, illetve a tanulási nehézség, a tanulási zavar, a teljesítményzavarok viselkedéses megnyilvánulásait.

Megállapítást nyert, hogy legtöbb esetben a tanulási problémák hátterében a nyelvi- és beszédfejlődés eltérései állnak, így ezzel a területtel kiemelten foglalkoztunk. A képzésen bemutatásra került a Bittera Tiborné – Dr. Juhász Ágnes, „Én is tudok beszélni” - Képeskönyv kisgyermekek beszéd- és nyelvi fejlesztéséhez című könyve. A képeskönyv jó iránymutató lehet ahhoz, hogy mit milyen sorrendben tanítsunk a gyerekeknek, a képei pedig nagyon jól használhatóak a beszédfejlesztés során. A kiejtést nem javíttatja direkt módon, csak indirekt módszerekkel, kizárólag helyes beszédpélda adásával.

Ismertetésre került a Meixner-módszerű olvasástanítás, mely tudományosan megalapozott elméleti háttérre támaszkodik. Módszertani sajátossága, a kis lépésekre tagoltság, az aprólékos fokozatosság a tanulási folyamatokban való előrehaladásban.

Megbeszéltük a moldvai csángómagyar településeken tanító pedagógusokkal, hogy az óvodáskorú, iskola előtt álló gyermekeknél lényeges felismerni azokat a részképességeket, amelyek az iskolai teljesítményeket befolyásolják, többek között az olvasás- írás elsajátítását.

Konszenzusra jutottunk, hogy a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) küszködő tanulók, illetve a sajátos nevelési igényűek (SNI), különösen veszélyeztett csoportokba tartoznak. Lényeges, hogy a tanulók időben kaphassák meg a szükséges szakszerű, fejlesztő támogatásokat tanulmányaik alatt. Kiemelten fontos a pedagógusok gyakorlati és módszertani ismereteinek bővítése a továbbképzések keretei között és folyamatos szakmai fejlődésük biztosítása a munkájuk során, illetve szemléletváltásuk elősegítése.

Egyetértettünk a megbeszéléseken, hogy a veszélyeztetett célcsoportok tanulási pályáját figyelemmel kell kísérni, szükséges egy   korai jelzőrendszer működtetése és a személyi, tárgyi feltételek megteremtése annak érdekében, hogy a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küszködő tanulókat, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekeket támogatni lehessen, és fejlesztésüket elősegíthessük.

● Összegzés

Megköszönve a 2025. március 05. (szerda) és 09. (vasárnap) között az Eötvös Gyakorlóiskola és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) együttműködésében lebonyolított programmobilitáson és az oktatási szakmai konferencián az Eötvös Szakmai Csoport minden tagjának a részvételét és magas szintű munkáját, azt gondolom, hogy a csoport méltó módon és színvonalasan képviselte a magyar oktatásnak, az iskolájának, mint gyakorlóiskolai szakmai műhelynek a szellemiségét, s a csoport mindegyik tagja innovatív tartalmú és szemléletű „Jó gyakorlat” – programjának a közreadásával jelentős mértékben orientálta és nyújtott támogatást a moldvai csángómagyar települések iskoláiban oktatató pedagógusok képviselőinek a sajátos feltételek és körülmények között végzett oktató – nevelő munkájukhoz, annak fejlesztéséhez.

Dr. Komáromi István

(Fotó: Dr. Komáromi I.)