A projekt bemutatása

Korszerű pedagógia módszerek alkalmazását segítő Iskolai Közösségi Program kísérleti megvalósítása
EFOP-3.3.5-17 Közösségi élmény alapú tanulás

A projekt megvalósításának szervezeti keretei

A projektgazda és partnereinek bemutatása

Konzorciumvezető:
Nyíregyházi Egyetem - 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B

Konzorciumi tagok:
Debreceni-Nyíregyházi Egyházmegye - 4024 Debrecen, Varga u. 4.
Nyíregyházi Egyházmegye - 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 5.

Érintett intézmények:
Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium - 4400 Nyíregyháza, Ungvár sétány 12.
Itenszülő Oltalmáról Elnevezett Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola - 4244 Újfehértó, Széchenyi út 3., Mártírok utca 19.
Szent Anna Katolikus Általános Iskola - 4400 Nyírtelek, Iskola u. 2.

A projektgazda a Nyíregyházi Egyetem

Név	Nyíregyházi Egyetem
Székhely	4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b.
Alapítás éve	2000. január 1.
Főtevékenység államháztartási szakágazati besorolása	854200 - Felsőfokú oktatás
Törzskönyvi azonosító szám	32859
Adószám	15329853-2-15
KSH statisztikai számjel	15329853-8542-312-15
AHTI azonosító	230319

A projektgazda, a Nyíregyházi Egyetem Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyetlen önálló, állami felsőoktatási intézménye, amely alapvetően regionális szerepet tölt be elsődlegesen az Észak-alföldi régióban, ezen belül is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A Nyíregyházi Egyetem az európai, magyar és regionális identitástudat fejlesztését támogató küldetéssel, széleskörű felsőoktatási-, kutatási-, fejlesztési- és szolgáltatási tevékenységek végzésére jött létre. Olyan demokratikus működési keretek közötti autonómiával és nyitottsággal rendelkezik, amely az ekvivalencia elveit elfogadva és tiszteletben tartva biztosítja a nemzetközi és hazai intézmények, valamint saját szervezeti egységei közötti együttműködéseket, a képzési programok és tartalmak, illetve kimeneti követelmények összehangolására, biztosítva ezáltal a változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodást, a dolgozói, oktatói, kutatói és hallgatói mobilitást.

A projektgazda partnerei (1) / a Debreceni - Nyíregyházi Egyházmegye

Debreceni-Nyíregyházi Egyházmegye

A II. Vatikáni Zsinat (1962-65) kifejezett szándéka volt az egyházi kormányzati területek alkalmasabb felosztása. Ennek megfelelően a Magyar Püspöki Konferencia fokozatosan és folyamatosan hozzálátott az egyházi tartományok és az egyházmegyék új elrendezésének megállapításához. Ennek hozományaként II. János Pál pápa 1993 május 31-én a Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúciójával megalapította a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét. Az újonnan megalapított püspökség székesegyháza a Debrecenben épült Szent Anna tiszteletére felszentelt templom, míg a társszékesegyháza Nyíregyházán a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt plébánia-templom lett. Az új egyházmegye első ordináriusa (püspöke) Bosák Nándor a kinevezését 1993. május 31-én kapta meg. Ezt követően, ugyanebben az évben június 15-én szentelték püspökké Debrecenben. Az új egyházmegyét Szent László királyunk oltalmába helyezték, így Ö lett az új alapítás védőszentje. Miután Bosák Nándor 75. életévét betöltötte. 2015. szeptember 21-én Ferenc pápa elfogadta lemondását és az egyházmegye második püspökének Palánki Ferenc korábbi egri segédpüspököt nevezte ki.

Az egyházmegye területét a Szabolcsi és a Bihari Főesperesség fedi le. A Főesperességek területén helyezkednek el az esperesi kerületek. A szabolcsi részen a kisvárdai-polgári-nyíregyházi-nagykállói és a szatmári, míg a bihari részen a debreceni és a berettyóújfalui esperesi kerületek működnek.

Az egyházmegye 56 plébániáját 87 paptestvér látja el szolgálatával. Közülük 11 fő nyugdíjas, míg 76 fő aktív szolgálatot teljesít. 5 szerzetes paptestvér is részt vesz az egyházmegye életében, akik a plébániavezetés mellett a betegellátásban és az ifjúságnevelésben vállalnak szolgálatot. A férfi szerzetesrendek mellett a szerzetesnővérek jelenléte is hatásos segítség, akik 41-en szintén az oktatásban és a betegellátásban jeleskednek.

Az egyházmegye katolikus iskolákkal, diákotthonokkal és kollégiumokkal büszkélkedhet. Debrecenben működik a Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Továbbá ugyanez a város ad helyet a Szent József Gimnáziumnak és Kollégiumnak. A felsőoktatásban tanuló fiataloknak kínál lehetőséget a Szent László Római Katolikus Egyetemi és Főiskolai Fiúkollégium. Hasonló védőszent oltalmazza Kisvárdán a Szent László Katolikus Szakközépiskolát, Kollégiumot és Óvodát. Nyírteleken a Szent Anna Katolikus Általános Iskola található, végezetül Nyíregyháza városában is található a tanulási lehetőség, aminek a Szent Imre Katolikus Gimnázium és Kollégium biztosít helyet.

Nyíregyházi Egyházmegye

Ferenc pápa 2015. március 20-án hozta létre a Hajdúdorogi főegyházmegyét, valamint a Miskolci egyházmegyét. Ugyanezen rendelkezésével Metropolitai Egyház alá rendelve Nyíregyháza székhellyel, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területével megegyezően alapította meg a Nyíregyházi egyházmegyét. Az egyházmegye vezetését apostoli adminisztrátorként ideiglenesen Orosz Atanáz miskolci püspökre bízta.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei parókiákon szolgáló lelkipásztorok automatikusan átkerültek az új egyházmegyébe. Ferenc pápa 2015. október 31-én Főtisztelendő Szócska Ábel OSBM urat, a Miskolci egyházmegye első helynökét a Nyíregyházi egyházmegye „sede vacante” apostoli adminisztrátorává nevezte ki, püspöki karakter nélkül, de a Hierarchák Tanácsában (Magyar Katolikus Püspöki Konferencia) való részvételi joggal.

Az egyházmegye óvodákkal, általános iskolákkal, gimnáziumokkal és kollégiumokkal, valamint főiskolákkal büszkélkedhet.

Az egyházmegyében szociális segítségnyújtás is található számos formában, melyet az egyházmegyei Karitász működtet eredményesen.

A projekt keretébe bevont intézmények

A szakmai programok a konzorciumi tagok által fenntartott intézményekben valósulnak meg, ezen iskolák 1-7. évfolyamos diákjai képezik jelen projekt közvetlen célcsoportját. A bevonásra kerülő intézmények a következők:

A projekt keretébe bevont intézmények (1) /Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium („Csoki-suli”)/ Nyíregyháza

A Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (Eötvös Gyakorlóiskola) megalakulása és az azt követő közel fél évszázados önálló működésével, a hagyomány és a megújulás elemeit ötvözve ma olyan korszerű, 12 évfolyamos közoktatási intézménnyé vált, amely megőrizte versenyképességét a közoktatási intézmények sorában, s mind az iskolaszerkezetet, mind pedig programkínálatát tekintve vonzó alternatívát tud ajánlani az iskolaválasztó diákoknak és szüleiknek egyaránt. Emellett egyben olyan gyakorlóiskolai műhely is, ahol a tanító- és tanárjelöltek életszerű körülmények között, magas színvonalon tudnak felkészülni leendő hivatásuk gyakorlására. A sokszínű képzési paletta és a magas színvonalú oktatás mellett az Eötvös Gyakorlóiskola nagyon fontosnak tartja azt is, hogy az iskola családias szellemű, gyermekbarát intézmény legyen. Olyan iskola, ahol gyerek és szülő egyaránt jól érzi magát, s tudják azt, hogy az intézményben minden esély megvan a diákok klasszikus értelemben vett értelmi és érzelmi fejlődésére. Az Eötvös Gyakorlóiskola, haladó konzervativizmusként határozza meg ars poeticáját. Az iskola megőrizte a hagyományait és a múltbeli értékeit, ugyanakkor teret enged mindannak, ami napjainkban érdekli a diákokat, és szolgálja fejlődésüket. Arra törekszik, hogy minden tevékenységét a gyerekek okos szeretete hassa át. Ennek érdekében próbálja meglátni és tovább fejleszteni a diákok személyiségének saját értékeit, igyekszik kialakítani azokat az intellektuális és emberi-erkölcsi értékeket, melyek birtokában nemcsak egyéni boldogságukat tudják megteremteni, hanem egyben szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálják.

A projekt keretébe bevont intézmények (2) /Szent Anna Katolikus Általános Iskola/ Nyírtelek

Nyírtelek oktatási intézményei többször átszerveződtek az elmúlt évek során: évtizedekig két önálló általános iskolája volt a településnek, majd Nyírteleki Általános Művelődési Központtá alakultak át 2004. július 1-jén. 2013.január 1-jén a Nyírteleki ÁMK megszűnt, s létrejött a Nyírteleki Általános Iskola oly módon, hogy a korábban Hermán Ottó Általános Iskolának nevezett intézmény épülete ad otthont az alsó tagozatnak, a régi Királytelek Általános Iskolában pedig a felső tagozat működik. Az intézmények működtetését 2017. január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át.

2017. szeptember 1-jétől azonban egyházi fenntartású intézményként működik az iskola, fenntartója a Debreceni-Nyíregyházi Egyházmegye.

Egy intézmény - egy tantestület két épületben, amelyek távolsága is jelentős, hisz a település két különböző részén találhatók. Mindez speciális megoldásokat kíván a munkaszervezéssel, tantárgyfelosztással kapcsolatosan. A gyerekek nagy része küzd hátrányos helyzettel, ún. " bejáró" tanulók. Az iskola pedagógiai alapelveit is meghatározzák a társadalmi igények-körülmények, a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés áll.

A projekt keretébe bevont intézmények (3) /Istenszülő Oltalmáról Elnevezett Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola/ Újfehértó

Az intézmény alapítója és címe:	Hajdúdorogi Egyházmegye 4403 Nyíregyháza Bettién Gábor u 5
Az intézmény fenntartója és címe:	Nyíregyházi Egyházmegye 4400 Nyíregyháza Bettién Gábor u 5
Az intézmény névé:	Istenszülő Óltalmáról Elnevezett Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola
Az intézmény OM azonosítója:	201199
Az intézmény székhelye:	4244 Újfehértó. Széchenyi út 3
Az intézmény telephelye:	Oltalom Óvoda Intézményegység 4244 Újfehértó, Mártírok u. 19.
Az intézmény adószám*	18819432-2-15
Az intézmény típusa:	Többcélú közös igazgatású köznevelési intézmény óvoda, általános iskola
Az Intézmény munkarendje:	Nappali rendszerű
Az Intézmény évfolyamainak száma:	Általános iskolai nevelés-oktatás: 8 évfolyam

4244 Újfehértó, Széchenyi út 3. sz. alatti szákhelyen: 304 fő
általános iskolai nevelés-oktatás a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása.

Oltalom Óvoda Intézményegység – 4244 Újfehértó, Mártírok út 19. sz. alatti telephelyen: 120 fő
óvodai nevelés a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése-oktatása.

A projekt indoklása / létjogosultsága

A magyar köznevelési intézmények között óriási különbségek vannak a tanulói teljesítmények tekintetében, ami visszafogja az oktatási rendszer egészének teljesítményét.

Az OECD országokhoz képest a tanórai és tanórán kívüli gyakorlati tapasztalatszerzésen alapuló foglalkozások száma alacsony, ami hozzájárul az alapvető kompetenciák nemzetközi összehasonlításban alacsony alkalmazási szintjéhez A romló eredmények mellett a köznevelés számára valós problémát, megoldandó feladatot jelent továbbá az iskolai lemorzsolódás, a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésének kérdése is.

A köznevelési rendszer a fentiek mellett jelenleg nem tud megfelelő megoldási lehetőséget kínálni a tanítási szünetekben a tanulók szabadidejének eltöltésére. A hátrányos, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára szociális helyzetükből adódóan pedig gyakorlatilag nem érhetők el a tanítási szünetekben megvalósuló személyiség- és készségfejlesztő tevékenységek, programok.

A projekt olyan nem formális és informális tanulási környezet kialakítását eredményezi, amely minden egyes bevont tanuló számára - a saját erőből nem hozzáférhető - tanulási lehetőségek gazdag tártiázát kínálja. A program megvalósítása hozzájárul a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, az SNI és BTM, valamint a végzettség nélküli iskolaelhagyás szempontjából veszélyeztetett tanulók és szüleik speciális szükségleteinek és igényeinek kielégítéséhez.

A projekt céljai / A projekt átfogó és hosszú távú céljai

Az átfogó cél az egész életen át tartó tanulás iskolai megalapozása, az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése a hátránykompenzáció és iskolai lemorzsolódás csökkentése érdekében.

• A projekt keretében megvalósuló fejlesztésen keresztül a minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés javítása;
• A tanulás hatékonyságának és eredményességének növelése;
• Az oktatás területi egyenlőtlenségeinek tompítása;
• Újszerű, a kompetenciafejlesztést támogató tanulásszervezési eljárások bevezetése;
• A támogató-segítő, kooperatív pedagógiai kultúra és tevékenység megerősítése;
• A heterogén tanulói közösségek kialakítását segítő programok megvalósítása, az inkluzív nevelés szakmai támogatása;
• Az élményalapú tanulás módszertani megalapozása, a tanulás közösségi élménnyé formálása, a tanulói közösségépítés;
• Az élménypedagógiai programok segítsék a tanulók alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak megfelelő szintjét a lemorzsolódás értékének csökkentése érdekében.

A projekt közvetlen céljai

• Modern napközi és tematikus bentlakásos programok megvalósítása az újfajta, nem formális és informális programok tartalmi és koncepcionális kereteinek tesztelésén keresztül;
• NAT kulcskompetenciák fejlesztése az 1-7. évfolyamos tanulók körében, különös tekintettel a szociális kompetenciákra;
• A kidolgozott modellprogram tesztelése, az informális és nem formális tanulási lehetőségekhez való hozzáférés javítása;
• A kísérleti jellegű tematikus programokhoz kapcsolódó szolgáltatások, támogató rendszerek és kifejlesztett tartalmak, eszközök, kiadványok tesztelése;
• A kísérleti jellegű tematikus programokhoz kapcsolódó szakmai rendezvények hatékonyságának értékelése;
• A szálláshely- és programszolgáltató szektor fejlesztésére kialakított minősítési rendszer és kapcsolódó felkészítés eredményességének visszacsatolása;
• A tanulók kompetenciafejlesztésén, ismeret- és tudásgyarapításán keresztül a hátránykompenzáció elősegítése.

Iskolán és tanórán kívüli nevelés – oktatás szerepe és jelentősége

Az OECD országokhoz képest a tanórai és tanórán kívüli gyakorlati tapasztalatszerzésen alapuló foglalkozások száma alacsony, ami hozzájárul az alapvető kompetenciák nemzetközi összehasonlításban alacsony alkalmazási szintjéhez. Ezt támasztják alá a PISA-felméréseken elért hazai eredmények (kreatív problémamegoldás, világban való tájékozódás, együttműködés, életpálya és karrier-tervezés, egyéni és társas kompetenciák, szövegértés, matematikai, természettudományos tudásszint romlása stb.), valamint a nemzetközi PIRLS, TIMSS kompetencia felmérések hazai mutatói (gyengülő szövegértési, matematikai, természettudományos teljesítmény, a matematika és természettudományokhoz fűződő negatív attitűd és átlag alatti motiváció) is.

• Az ismeretszerzés, a közösségi nevelésnek, a tanítás-tanulás és a diákok szemléletformálásának alapvető és tradicionális színterei az iskolák…!
• Az ismeretközvetítés és nevelés iskolán belüli formáit tekintve elsődlegesek a különböző közismereti tantárgyakhoz kapcsolódó tanítási órák…!
• E mellett több más, az iskolán belüli, de tanórán kívüli lehetőség - például délutáni iskola („napközi”), különböző szakköri, kulturális-, sport és szabadidős foglalkozások stb. - is szolgálhatja a tanulók ismeretbővítését és közösségi szocializációját.

A tanulók iskolán és tanórán kívüli -, de természetesen az iskola világához szervesen és szorosan kapcsolódó - sajátos nevelési-oktatási formái közé tartoznak a különböző iskolai tanulmányi- és osztálykirándulások…!

A diákok mobilitásán alapuló programok és utazások az ismeretközvetítés valamint a nevelés mellett az élményszerzés és a diákok turisztikai szemléletformálásának színterei is egyben…!

A tanulmányi- és osztálykirándulások, az utazások az iskolák világának hagyományos, a pedagógusok és a diákok részvételével, aktivitásával megvalósuló, s elsődlegesen felfedező, élményszerzést biztosító, ugyanakkor nem elhanyagolhatóan ismeretbővítő funkcióval is rendelkező sajátos programjai….!

A tanulmányi- és osztálykirándulásoknak, a különböző céllal és formában megvalósított utazásoknak a közösségépítés, a fejlesztés és formálás a pedagógiai-nevelési funkcióját emeli ki…!

Az iskolán és tanórán kívüli nevelés-oktatás kutatása

Magyarországon is egyre többet és többször hallunk oktatáspolitikusoktól, oktatásirányítóktól az iskolán és tanórán kívüli nevelés-oktatás, az ismeretszerzés és kompetenciafejlesztés jelentőségéről, szükségességéről, a lehetőségei megteremtésének a fontosságáról (Palkovics L. 2016, Maruzsa Z. 2017).

Neves oktatáskutató műhelyek (SZTE OK) és oktatáskutatók (Csapó B., Fűz N. és Virág P. 2016) is élénk érdeklődést mutatnak az e területen történő kutatások, lehetőségek feltárása iránt / A gyakorlati szakemberek, pedagógusok e téren végzett elméleti, de még inkább konkrét gyakorlati tapasztalatokon alapuló tevékenysége / hozzájárulhat e nevelési-oktatási forma működő-működtethető modelljeinek- és rendszereinek a leírásához és kialakításához (Komáromi I., 2015).

A tanórai, a tanórán és iskolán kívüli ismeretközvetítés és feldolgozás formáinak, színtereinek egy lehetséges rendszere-modellje (Tóthné K.J., Jenei T. és Komáromi I. 2017)

Kapcsolódás más projektekhez

Fontos kitérni a 2014-20-as időszak pályázati programjaihoz való kapcsolódásokra is. Kötelező kapcsolódás az EFOP-3.2.15-VEKOP-17 projekthez, de a projektnek más EFOP projektekkel is vannak lehetséges kapcsolódási pontjai - a teljesség igénye nélkül:

• EFOP-1.2.12-17 - Esélyteremtő programok megvalósítása;
• EFOP-3.3.2-16 - Kulturális intézmények a köznevelési eredményességért;
• EFOP-3.1.2 - Korai iskolaelhagyás csökkentése;
• EFOP-3.1.5 - A lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása;
• EFOP-3.1.6 - Köznevelési intézmények hátránykompenzációs képességének növelése;
• EFOP-3.1.7 - Esélyteremtés a köznevelésben.
   

A projekt időtartama és ütemterve

2018. március 1. - 2019. augusztus 31. összesen 18 hónap.

Főbb tevékenységek a projekt keretében

• Bentlakásos és napközis tematikus tanulási alkalmak megszervezése és megvalósítása; Folyamatos együttműködés az EFOP-32.15-VEKOP-17 kedvezményezettjével;
• Felkészítés a pedagógusok, az önkéntesek és az iskolai közösségi szolgálatos tanulók számára;
• Szakmai műhelymunka.
• Szupervízió;
• A szükséges felszerelés biztosítása (pl. tisztasági csomag) a programban résztvevő tanulóknak;
• Eszközök és alapanyagok beszerzése a programok megvalósításához;
• A megvalósult programok szakmai kommunikációja.

A napközis és a bentlakásos tematikus tanulási alkalmak megszervezése és megvalósítása

A tanulási alkalmak megvalósítása során az EFOP-3.2.15-VEKOP-17 projektben kifejlesztett tartalmak alkalmazása valósul meg. A tanulási alkalmak lebonyolításának időszaka 2018. és 2019. év júniusának 3-4. hete, azaz összesen négy hét.

A programokba bevont tanulók 10%-a bentlakásos, 90%-a napközis programban részesül. A projekten belül azonos időpontban több évfolyam is részt vesz a programokon, mely jelen esetben az intézményeken belüli, korosztályok közötti integráció érvényesülése. A programok csoportbontásban kerülnek megtartásra a hatékonyság érdekében.

A bevonandó tanulói létszámok a kővetkezőképpen tervezettek:

• Bentlakásos program: 2018 és 2019 nyarán június 3-4. hetében kerül megvalósításra a 3., az 5. és a 7. évfolyamos tanulók részére, összesen 240 fő részvételével (120 fö/év);
• Napközis program: 2018 és 2019 nyarán június 3-4. hetében kerül megvalósításra az 1., a 2., a 4. és a 6. évfolyam tanulói részére, összesen 2.160 fö részvételével (1080 fö/év).

Iskolai tanulmányi- és osztálykirándulások…

Tematikus táborok, aktív turisztikai programok az iskolában…

Tematikus táborok, aktív turisztikai programok az iskolán kívül…

A fejlesztés közvetlen célcsoportja

Általános iskolás tanulók: jelen projekt az 1-7. évfolyamos korosztályra koncentrál, hiszen a tanulók erőteljes szelekciója már az iskola kezdő szakaszában elkezdődik, és a különbség minden iskolafokozatban tovább nő. A projekt keretében az érintett Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, a nyírteleki Szent Anna Katolikus Általános Iskola, valamint az újfehértói Istenszülő Oltalmáról Elnevezett Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola 1-7. évfolyamos tanulói számára nyílik lehetőség a tematikus bentlakásos és napközi programokon való részvételre, mely hatással lesz a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak fejlesztésére, az osztályközösségek megerősödésére. Előzetes tervek alapján minden érintett intézmény esetében az évfolyamok tanulóinak 80%-át kívánja a projektgazda bevonni.

Pedagógusok: a programokon résztvevő pedagógusok nyitottabbá válnak a támogató-segítő, kooperatív pedagógiai kultúra és tevékenységek felé. Továbbá a projekt eredményeit a közoktatásban tudják majd kamatoztatni, a megvalósult programok tapasztalatai alapján kibővülő pedagógiai program elfogadásával, annak mindennapi használóivá válnak;

Önkéntesek, Iskolai közösségi szolgálatot teljesítő tanulók: a projektgazda 90%-ban HH, illetve HHH, valamint SNI és/vagy BTM tanuló bevonását tervezi. A programba történő bevonásuk által a magyarországi önkéntesség, az önkéntes kultúra terjedése és társadalmi beágyazódása előmozdulhat hozzájárulva ezzel a fiatalok munka iránti elköteleződésének erősödéséhez, a munkaerő-piaci kompetenciáik fejlődéséhez;

Középfokú és felsőfokú oktatási intézmények: a projekt hatására eredményesebben tanuló hallgatók kerülnek a középfokú, majd a felsőfokú oktatási intézményekbe, így csökkentve a lemorzsolódást és a végzettség nélküli iskolaelhagyók számát. Hosszú távon tehát nő a hallgatói létszám és a szakmát, diplomát szerzők száma.

Szülök: a projekt által érintettek körébe a szülők is beletartoznak, hiszen az iskolai szünet keretében megvalósuló programok terhet vesznek le a vállukról. Továbbá a szülök hatással vannak a projekt eredményességére is, hiszen az iskolás korú fiatalokat, mint közvetlen célcsoportot tanácsaikkal, tapasztalataikkal segítik.

A projekt keretén belül a programokba bevont diákok magas száma miatt a projektgazda rendkívül fontosnak tartja a tanulók szüleinek folyamatos tájékoztatását és lehetőség szerint bevonását a programokba.

Fentiek megvalósulása céljából már az előkészítési szakasz kezdeti időszakában, majd a programok meghirdetésével párhuzamosan évfolyamonként tájékoztató szülői értekezlet megtartását tervezi a pályázó. A szülő értekezlet felépítése várhatóan a következőképpen alakul:

• A program céljának, tartalmának ismertetése;
• A projekt rövid és hosszú távú hatásainak bemutatása a szabadidő eltöltéséről;
• Ismertető a napközis és bentlakásos foglalkozásokról.

A szülők részére a pályázó folyamatos információnyújtást és kapcsolattartást biztosít a projekt ideje alatt. Igény esetén a szülők részt vehetnek önkéntes tevékenység keretében a bentlakásos és napközi programok megvalósításában. Lehetőség lesz a szülők észrevételeinek, javaslatainak figyelembe vételére is.

Napközis program

A tematikus napközis programok a bevont intézmények székhelyén valósulnak meg. A programok hossza 5 nap/hét, mely napi 8 órában zajlik és tartalmazza a gyermekétkeztetésre vonatkozó jogszabályok alapján a napi négyszeri (reggeli, déli meleg főétkezés, tízórai, uzsonna) étkezést. A szülőket többletköltség nem terheli, minden gyermek rászorultságtól függetlenül egységesen részesül étkeztetésben a napközi program ideje alatt.

Az iskolai közösségi szolgálatos tanulók napi 5 óra tevékenységet vállalnak a napközis programok során, melynek keretében segítik a programok lebonyolítását, önreflexióra szupervizor segítése mellett van lehetőség számukra.

Az önkéntesek közreműködnek a napirendhez kötődő programok lebonyolításában, valamint a program ismertségének szélesebb körű elterjesztésében.

A napközis program keretében az informális és nem formális tanulási alkalmak megvalósítása az EFOP-3.2.15-VEKOP-17 kiemelt projekt keretében kidolgozott témamodulok felhasználásával történik.

A délelőtti programok folyamán gyakorlati tapasztalatszerzésen alapuló foglalkozások, kreatív problémamegoldásra inspiráló együttműködési tevékenységek alkalmazása valósul meg élményalapú tanulás módszertanával. Az 5. nap a projekt-produktum bemutatásával zárul, melyet bemutatnak a fiatalok.

A délutáni programok során személyiség- és készségfejlesztő tevékenységek valósulnak meg, amelyek biztosítják az aktív, fejlődést elősegítő szabadidő eltöltését készségfejlesztő tevékenység végzése által. A délután programok kétszer másfél órás blokkból állnak, melyek lehetőség szerint sok mozgással, tevékenykedéssel járnak. Célja, hogy a gyerekek fejlesszék szociális kompetenciáikat és kommunikációs képességeiket. Cél, hogy képesek legyenek betartani az együttélés szabályait, alkalmazkodjanak különböző életvezetési módokhoz, egymás szokásaihoz. Ismerjék meg jobban önmagukat és legyenek képesek a konfliktusokat megoldani. Ezekben a tevékenységekben aktív szerepet vállalnak a közösségi munkás fiatalok, akik a kisebbek célképzését, önreflexióját.

Projektproduktumok

A napközis program tervezett tematikus moduljai évfolyamonként a következők:

1. évfolyam

Az 1. évfolyamos tanulók 80%-a kerül bevonásra a napközis programok esetében, akik 5 témamodul programjaiból választhatnak érdeklődési körüknek megfelelően. A választható programok a következők:

• Környezetvédelem, természetismeret;
• Nemzeti és kulturális identitás - Hagyományőrzés, anyanyelvápolás;
• Művészeti nevelés;
• Sport, egészségre nevelés;
• Életvezetés, családi életre nevelés, közösségi szerepvállalás.

2. évfolyam

A 2. évfolyamos tanulók 80%-a kerül bevonásra a napközis programok esetében, akik 5 témamodul programjaiból választhatnak érdeklődési körüknek megfelelően. A választható programok a következők:

• Környezetvédelem, természetismeret;
• Nemzeti és kulturális identitás - Hagyományőrzés, anyanyelvápolás;
• Művészeti nevelés;
• Sport, egészségre nevelés;
• Életvezetés, családi életre nevelés, közösségi szerepvállalás.

4. évfolyam

A 4. évfolyamos tanulók 80%-a kerül bevonásra a napközis programok esetében, akik 6 témamodul programjaiból  választhatnak érdeklődési körüknek megfelelően. A  választható programok a következők:

• Idegen nyelv;
• Környezetvédelem, természetismeret;
• Nemzeti és kulturális identitás - Hagyományőrzés, anyanyelvápolás;
• Művészeti nevelés;
• Sport, egészségre nevelés;
• Életvezetés, családi életre nevelés, közösségi szerepvállalás.

6. évfolyam

A 6. évfolyamos tanulók 80%-a kerül bevonásra a napközis programok esetében, akik 7 témamodul programjaiból választhatnak érdeklődési körüknek megfelelően. A választható programok a következők:

• Közlekedés, KRESZ;
• Idegen nyelv;
• Környezetvédelem, természetismeret;
• Nemzeti és kulturális identitás - Hagyományőrzés, anyanyelvápolás;
• Művészeti nevelés;
• Sport, egészségre nevelés;
• Életvezetés, családi életre nevelés, közösségi szerepvállalás.

A tervezett fejlesztés megvalósulásának helyszínei

Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium - 4400 Nyíregyháza, Ungvár sétány 12.: az épület frekventált helyen található, rendkívül jól megközelíthető gyalogosan, kerékpárral és tömegközlekedéssel egyaránt;

Szent Anna Katolikus Általános Iskola - 4461 Nyírtelek, Iskola u. 2. / Petőfi u. 42.: az épület frekventált helyen található, jól megközelíthető;

Istenszülö Oltalmáról Elnevezett Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola - 4244 Újfehértó, Széchenyi út 3. / Mártírok utca 19.: az épület frekventált helyen található, jól megközelíthető.

A konzorciumvezető feladatai

A projekt előkészítésében és a tevékenységek megtervezésében a konzorciumi partnerek szorosan együttműködtek, melynek során a célok meghatározása volt az elsődleges feladat, majd pedig a kitűzött célokhoz szükséges tevékenységek azonosítása.

Az együttműködés folyamatos, a kapcsolat aktív. A személyes találkozók számát a szervezési nehézségeknek köszönhetően igyekszik a konzorcium csökkenteni és inkább a telefonos, elektronikus kapcsolattartást részesítik előnyben. Az egyes tervezetek, javaslatok, a tevékenységek kidolgozása közös munkában történt. A partnerek a kezdeti vázlatokat tudták véleményezni, kiegészíteni. így az együttműködés eredményes és hatékony is lett. A konzorcium működését a megvalósítás fázisában is így tervezi a projektgazda.

A projekt elején és minden mérföldkő teljesítése esetén nagyobb létszámú személyes megbeszélés tervezett, amelynek feladatai a következők:

• Az elkövetkező projektidőszakra kitűzött célok elérésének és a megvalósítandó tevékenységeknek a meghatározása. Ha szükséges a partnerek körének és feladatainak pontosítása;
• Az addig elért eredmények értékelése, az esetleges javító intézkedések kialakítása;
• Felmerülő kockázatok kezelésének megbeszélése;
• A tevékenységi és pénzügyi ütemtervek átnézése, csúszás esetén javító intézkedések elfogadása.

A megbeszélésekről emlékeztető készül, amelyet minden partner megkap.

A projekt megvalósítása során cél az átlátható, hatékony működés biztosítása és a partnerek együttműködése által indukált pozitív szinergiák hasznosítása a kitűzött eredmények elérésének érdekében.

A konzorciumi partnerek feladatai

Konzorciumi tag: Debreceni-Nyíregyházi Egyházmegye

A programban résztvevő intézmény: Szent Anna Katolikus Általános Iskola

A konzorciumi partner a konzorciumvezető szakmai és módszertani támogatása mellett biztosítja a szakmai programokban való részvételt. Ennek keretében az iskola pedagógusai közreműködnek az intézményt érintően a napközis és bentlakásos programok megvalósításában. Ennek keretében az iskolából két év alatt 648 tanuló vesz részt a napközis és 72 tanuló vesz részt a bentlakásos programokban.

Konzorciumi tag: Nyíregyházi Egyházmegye

A programban résztvevő intézmény: Istenszülő Oltalmáról Elnevezett Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola

A konzorciumi partner a konzorciumvezető szakmai és módszertani támogatása mellett biztosítja a szakmai programokban való részvételt. Ennek keretében az iskola pedagógusai közreműködnek az intézményt érintően a napközis és bentlakásos programok megvalósításában. Ennek keretében az iskolából két év alatt 432 tanuló vesz részt a napközis és 48 tanuló vesz részt a bentlakásos programokban.

A költségek megoszlására vonatkozóan a részletes költségvetés a 3.1.4 pontban kerül bemutatásra. A főpályázó és konzorciumi partnereinek költségei világosan elkülönülnek. Az együttműködő partnerek támogatásban nem részesülnek.

A bentlakásos tematikus tanulási alkalmak tervezett helyszíne

Kossuth Panzió Sátoraljaújhely, Török u. 1. Tel.: 06/30/9583-161

Sátoraljaújhely a Zempléni-hegységben

Az Országos Kéktúra útvonala és Sátoraljaújhely

A Zempléni – hegység („Sátor – hegyek”)

Tokaj hegyalja és Erdőbénye a Zempléni-hegységben

Vass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet

Az Osztrák-Magyar Monarchia és a Magyar Királyság

Sátoraljaújhely és Slovensky Nove Mesto

Sátoraljaújhely, a Trianon következtében mesterségesen kettéosztott/kettévágott magyarországi település

A „Trianoni békeszerződés” – ben hajózhatóvá nyilvánított „határfolyó”, a Ronyva – patak/csatorna Sátoraljaújhelynél

A Ronyva – patak/csatorna sodorvonala mai is az államhatárt jelenti Magyarország (M) és Szlovákia (SR) között

A projektmenedzsment

Név	Dr. Komáromi István	Kovácsné Nagy Tünde	Jeneiné Novák Erzsébet
Projektmenedzsment pozíció	Projektmenedzser	Pénzügyi vezető	Szakmai vezető

A projektmenedzser feladatai:

• Teljes felelősséggel irányítja a projekt megvalósulását a pénzügyi és a szakmai vezető bevonásával;
• Felel a megvalósítási és elszámolási ütemterv betartásáért;
• Felel a szükséges szerződések előkészítéséért és azok jogszerű elszámolhatóságáért;
• Naponta ellenőrzi a szakmai munkálatokat, koordinálja azokat és rendszeresen, minimálisan havi írásos értékelés keretében beszámol a fejlesztés fontosabb kérdéseiről, az ütemterv tarthatóságáról és az elszámolás menetéről;
• Felel a fejlesztési munkálatok minőségi, mennyiségi, dokumentációs ellenőrzéséért;
• Felel a pénzügyi elszámolás tartalmi és formai követelményeinek betartásáért;
• Felel a projekt minden jelentésének, adatszolgáltatásának tartalmáért, formájáért, a határidők betartásáért;
• Teljes körűen felel a projektmonitoring jelentés tartalmáért, elfogadhatóságáért.

A projektmenedzser hatásköre:

• Elsődleges hatásköre minden olyan utasítás, kiadás és intézkedés megtétele, amely biztosítja a projekttel kapcsolatos feladatok maradéktalan és határidőre történő végrehajtását.

Felelősségi köre kiterjed:

• Az emberekért, egymásért viselt felelősségre;
• Az elvégzett munka minőségére;
• A határidők pontos betartására;
• Anyagiakért viselt felelősségre;
• Az információkért viselt felelősségre.

Szakmai vezető feladata:

• Felelős a projekt szakmai tartalmának megvalósításáért;
• Felügyeli és biztosítja a projekt szakmai megvalósulásával összefüggő feladatokat;
• Tanácsadó tevékenységet folytat;
• Együttműködik a projektmenedzserrel;
• Közreműködik a humánerőforrás kérdésekben: a szakemberek, szolgáltatók kiválasztása;
• Irányítja, koordinálja, ellenőrzi és a projektmenedzser felé visszacsatolja a partnerek, a bevont oktatók, a jogi felelős és az alvállalkozók munkáját;
• A projekt szakmai, oktatási tartalmának minősége érdekében folyamatosan egyeztet az intézményvezetőkkel és a kijelölt szakmai felelősökkel;
• Közreműködik a szakmai fejlesztéseket segítő fórumok, konferenciák megszervezésében, lebonyolításában;
• Előkészíti, koordinálja, ellenőrzi az újabb, a szolgáltatások elindításához szükséges szakértői munkát.

A pénzügyi vezető feladatai:

• Felügyeli, szervezi, irányítja a projekt pénzügyi menetét, felel annak előírásszerű pontos naprakész állapotáért;
• Közreműködik a projekt feladatainak eredményes és gazdaságos megoldásához szükséges gazdálkodási feltételek megteremtésében és megteszi a biztosításuk érdekében szükséges intézkedéseket;
• Segíti a projektmenedzser munkáját;
• Folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a projekt tevékenységekre bontott megvalósítási és költségvetési ütemtervét;
• Felel a munkaügyi nyilvántartások meglétéért és adatainak hitelességéért;
• Elkészíti és felülvizsgálja a projekt közvetlen kifizetéseihez szükséges pénzügyi dokumentációt;
• Előkészíti, közreműködik és ellenőrzi, dokumentálja a projekt keretén belül megvalósuló beszerzéseket;
• Folyamatosan figyelemmel követi a likviditási mutatókat, a szükséges lépéseket megteszi;
• Elkészíti a projekt előrehaladási és a projekt fenntartási, időszaki és zárójelentések pénzügyi részeit a szakmai jelentéssel összhangban;
• Felel a projekt finanszírozás eredményes lehívásáért és pontos elszámolásáért.

A pénzügyi vezető hatásköre

• Teljes felelősséget vállal a projekt pénzügyi megvalósításáért, a támogatás átlátható és hatékony felhasználásáért, illetve biztosítja az európai uniós forrásokkal való maradéktalan elszámolást.

A projekt pénzügyi paraméterei

Megnevezés	Projektgazda	Nyíregyházi Egyházmegye	Debreceni- Nyíregyházi Egyházmegye	Bruttó összeg	Belső arány	Kori át	Támogatás intenzitása
Támogatás	80.211.275	15.915.490	23.873235	120.000 000	100,00%

Kommunikációs tevékenység

A projekt 150 millió Ft alatti, egyéb jellegű beruházás, ennek megfelelően a projektgazda a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettsége" című dokumentumban szereplő alábbi feladatokat valósítja meg:

• A működő honlapon a projekthez kapcsolódó tájékoztató megjelenítése és folyamatos frissítése a projekt fizikai zárásáig:
• A beruházás helyszínén „C" típusú tájékoztató tábla elkészítése és elhelyezése:
• Kommunikációs célra alkalmas fotódokumentáció készítése:
• TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal.

A kommunikációs célok a projekt megvalósítása során ezek alapján az alábbiak:

• A végrehajtott fejlesztés ismertségének növelése:
• A tanulók, a tanárok, a szülők és a lakosság tájékoztatása:
• Az informális és nem formális programok népszerűsítése;
• A továbbtanulás, végzettség megszerzése iránti érdeklődés növelése.

Az azonosított célcsoportok és kommunikációs üzenetek bemutatása

Célcsoport	Üzenet	Várható reakciók	Eszközök
A projektben részt vevő tanulók	A programok elősegítik a hatékony tanulást, megkönnyítik a későbbi szakmaszerzést és továbbtanulást, közvetve az elhelyezkedést, csökkentik a munkanélküliséget és erősítik a tudás helyben tartását.	Teljesítmény-orientáltság; Az iskola elvégzésének és a továbbtanulásnak a gondolata vonzóvá válik; Nő a tanulók motiváltsága a tanulmányaik befejezésére.	Helyi és megyei média; Iskolai honlapok; Közösségi média; Tájékoztatás a szaktanárok bevonásával.
A projektben részt vevő tanárok	A tanórán kívüli oktatás feltételei megteremtésre kerülnek; Fejlődési lehetőségek válnak elérhetővé; A tervezett programok, tartalmak tantervbe történő bevezetésének lehetősége megvalósul; Javul az oktatásban részt vevő humánerőforrás minősége; Csökken a hallgatók lemorzsolódása.	Eredmény-orientáltság.	Egyéni megkeresés: Helyi és megyei média; Iskolai honlapok; Közösségi média.
Közoktatási intézmények	A tervezett programok, tartalmak bemutatása; Az elért eredmények bemutatása, terjesztése, hozzáférhetővé tétele.	Szakmai presztízs növekedése, partneri együttműködések kialakítása	Intézményi honlapok; Körlevelek; Intézményi körben terjesztett tájékoztató anyagok.

Az alkalmazandó kommunikációs eszközök összefoglalása

A projekt előkészítő szakasza	A projekthez kapcsolódó tájékoztató létrehozása és folyamatos működtetése, amely a projekt ideje alatt folyamatosan frissítésre kerül.
A projekt megvalósítási szakasza	Az intézmény területén a Széchenyi 2020 program Arculati Kézikönyvének megfelelő X' típusú tábla elhelyezése.
	Fotódokumentáció készítése a projekt fontosabb eseményein készült felvételekből
A projekt megvalósítását követő szakasz	TÉRKÉPTÉR feltöltése: a pályázati tájékoztató felületen projekthez kapcsolódó v/eblapcím és részletes szöveges leírás kerül rögzítésre, valamint képek, videók kerülnek feltöltésre a projekthez kapcsolódó tartalommal.

Kommunikációs ütemterv

Időpont	Feladat	Cél	Célcsoport	Eszköz	Szereplők
2018. január	Internetes tájékoztató létrehozása	Tájékoztatás a projekt folyamatairól, tevékenységeiről	Közvetlen és közvetett célcsoportok. támogató sajtó képviselői	Honlap	Külső szolgáltató, projektmenedzser, szakmai vezető
2018. március	C tábla	A nyilvánosság, a célcsoportok tájékoztatása	Közvetlen és közvetett célcsoportok. támogató, sajtó képviselői	C tábla	Külső szolgáltató, projektmenedzser
folyamatos	Fotódokumentáció	A közreműködő szervezet részére a projekt előrehaladásának bemutatása	Sajtó képviselői, támogató	Fotók	Külső szolgáltató, projektasszisztens
folyamatos	Térképtér	A feltöltés az eredmények disszeminációját szolgálja	Támogató, széles nyilvánosság	Térképtér	Külső szolgáltató

„Érezze magát mindenki jól az Eötvös Gyakorlóiskolában!”

Projektzáró tanulmány