A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc

Kategória: Egyéni tehetséggondozás, 2011. január 10., hétfő

1. Olvassa el figyelmesen a forrásrészletet és válaszoljon a kérdésekre!

I. tc. Ez oly nagy s örökké hálával említendő jótéteményeknek emlékezetére, s alázatosan kedveskedő lelküknek mindenkorra felismerhető hálája jeléül, e Magyarországnak s kapcsolt részeinek összes karai és rendei kinyilatkoztatják, hogy mostantól jövőre s örök időkre senkit mást, mint fenncímzett ő császári és királyi felségének saját ágyékából származott fiörökösei közül az első szülöttet (ugyanezt határozván az 1547-ik évi 5-ik s más e felől alkotott törvénycikkek) fogják törvényes királyuknak s uruknak ismerni és azt mindenkor és annyiszor, valahányszor ily felavatás újból bekövetkezik, a fentebb kijelentett hitlevélben a nemesi kiváltságok megtartására tett eskü foglalt cikkelyek előrebocsátandó elfogadása, vagy királyi biztosítása s e felől oly alakban, mint elődei teljesítették, leteendő eskü után, országgyűlésileg, e Magyarországon belül, meg fogják koronázni. IV. tc. Mindamellett a karok és rendek e pontban is, hódolatuknak és mocsoktalan hűséges kötelességének további tanúsítására, s a bizalmatlanságnak, mely a király s az ország és annak kapcsolt részei közt emiatt netalán a jövendőben felmerülhetne, gyökeres kiirtására alázattal kedveskedő s hódoló lélekkel beleegyeztek, hogy az ellentmondás s ellenállás szabadságáról beiktatott emez előbb mondott záradékot, második Endre király fentebb említett decratuma előbb idézett 31-ik cikkelyének tartalmából s értelméből, következőleg az előbb leírt módon letett koronázási esküből is, e jelen törvényes rendelettel kizárják s eltávolítsák.
(Az 1687. évi országgyűlés cikkelyeiből)

  1. Miről szól a forrás első törvénycikke?
  2. Milyen törvényi előzményre hivatkozik?
  3. Mit tartalmaz a negyedik törvénycikk?
  4. Mi annak a törvényi előzménye?
  5. Milyen következménnyel jártak ezek a törvények Magyarország alkotmányos rendjére nézve?
5 pont (Megoldás itt.)
  1. hogy ettől kezdve a magyar trón az elsőszülöttségi elven öröklődik a Habsburg ház fiaira.
  2. Az 1547. évi 5. törvénycikkre.
  3. Lemondást az Aranybulla ellenállási záradékáról és annak törlését a királyi eskü szövegéből
  4. Az 1222-es Aranybulla
  5. Megszűnt a szabad királyválasztás intézményes lehetősége

2. A török kiűzésére Magyarországról 1683 után került sor.

  1. Nevezze meg a Bécs felmentésében főszerepet játszott két fővezért!
  2. Ki irányította a budai ostromot?
  3. Hogy hívták az utolsó budai pasát?
  4. Milyen jelentős ütközetek zajlottak le a békekötésig?
  5. Hol és mikor írták alá a törökkel a békét?
  6. Melyik híres francia származású hadvezér a háború befejező szakaszának főhőse?
9 pont (Megoldás itt.)
    1. Sobieski János
    2. Lotharingiai Károly
  2. Lotharingiai Károly
  3. Abdurrahman
    1. Nagyharsányi
    2. Szalánkeméni
    3. Zentai
  5. 1699 - Karlóca
  6. Savoyai Jenő

3. Írja be a megfelelő helyneveket és a számokat!

  1. az 1699-es béke helye:
  2. az 1686-os várostrom helye:
  3. az 1687-es győztes csata helye:
  4. az 1697-es győztes döntő csata helye:
9 pont (Megoldás itt.)
  1. Karlóca, 4.
  2. Buda, 1.
  3. Nagyharsány, 2.
  4. Zenta, 3.

4. A török kiűzésének következményeiről. Egészítse ki a szöveget!

A felszabadulás feletti örömbe hamarosan egyre több keserűség vegyült.

A .......... Liga hadai Habsburg vezetéssel űzték ki a törököt.

A bécsi Haditanács a szövetséges hadsereg eltartási költségének ..........%-át a parasztokra rótta.

A császáriak a parasztokat megnyomorító .......... behajtásán kívül tovább raboltak.

Különösen .......... tábornok tette hírhedtté magát .......... városa kifosztásával.

5 pont (Megoldás itt.)

Szent, hetven, porció, Caraffa, Debrecen.

5. II. Rákóczi Ferenc életútjának különböző állomásait megkeverve adjuk meg. Állapítsa meg, mi történt ott a későbbi fejedelemmel és ma melyik országban találhatóak ezek!

  1. Munkács
  2. Bécs
  3. Prága
  4. Borsi
  5. Brezán
  6. Bécsújhely
12 pont (Megoldás itt.)
  1. Munkács; gyermekként az ostrom átvészelése; Ukrajna
  2. Bécs; itt tölti ifjúkori éveit; Ausztria
  3. Prága; itt járt iskolába; Csehország
  4. Borsi; születési helye; Szlovákia
  5. Magyarországi birtokai; z első házas évek itt telnek; Magyarország, Szlovákia, Ukrajna
  6. Brezán; önkéntes száműzetésének helye; Lengyelország
  7. Bécsújhely; börtönbe zárják; Ausztria

6. A Rákóczi-szabadságharc előzményeiből.

  1. Miért állítottak fel 1702-ben Magyarországon katonai egységeket a Habsburgok?
  2. Milyen Magyarországgal kapcsolatos szándék vezette az erőszakosan verbuválókat?
  3. A besorozottak milyen háborús hadszínterekre kerültek?
  4. Milyen okok miatt éleződött ki Magyarországon a helyzet az 1700-as évek elején?
5 pont (Megoldás itt.)
  • A spanyol örökösödési háború miatt
  • Szervezkedés a szabadságharcra.
    1. Itáliai
    2. Rajnai
  • Bécsi udvar adói, idegen katonák erőszakoskodásai

    • 7. Olvassa el figyelmesen a forrásrészletet és válaszoljon a kérdésekre!

    Ismét felszakadnak a híres magyar nemzet sebei, a nemzet megsértett szabadságának annyiszor mostohán kezelt sebesülése…

    Az oly sok nagy mozgalom legfőbb oka most és mindig – az ősi törvények szégyenletes eltörlése … kierőszakolták a beleegyezést, s az országnak a szabad királyválasztásban oly sok századon át csorbítatlan érvényben fennálló arany szabadságát szolgai átváltozással örökletes királyság képére alakították át. Hogy pedig annál jobban növeljék uralmukat, kikényszerítették az ország főurai egyetértését, s a saját uralmuk érdekében gyalázatos módon eltörölték ama nagy Jeruzsálemi Endre király nagyfontosságú törvényét, amely a nemzet dicsőségére magában foglalta az összes rendek sarkalatos szabadságjogait a mai napig kiható érvénnyel, s örökre megadta azt a jogot, hogy törvénysértés esetében szembeszegülhessenek a királyokkal…

    Szomorú látvány, hogy ezt a nemzetet, mely Marsnak ugyancsak híve, most megfosztják hadi érdemeitől … s a háttérbe szorított magyar vitézséget páratlanul megcsúfolva egy idegen népségnek adva prédául olyan nyíltan, hogy alig találni egy-egy erőd élén magyar embert…

    S miután így elvették hazánk fiaitól a felemelkedés lehetőségét, kik száműzöttek őseik földjén, mi más marad hátra nekik, mint hogy fel-felnyögjenek, hogy idegen igát raktak rájuk (s ugyan ki tudná ezt elviselni?). Általános a felfordulás az országban az uralkodás új módja jelent meg: az ország minden ügyintézését az udvari tanács bitorolja mohón, hogy puszta paranccsal önkényesen rendelkezhessék valamint kizárják az ország nemeseit minden tanácskozásból, s minden, az ország közügyeit érintő ügyben nélkülünk határoznak felettünk. Mutatja ezt a karlovici békeszerződésnek nemrég nélkülünk történt megkötése…

    Ezzel szemben ki ne látná az Udvari Kamara önkényuralmát? Az égre csapnak a sirámok, az isteni gondviseléshez fohászkodnak megbosszulásukért az árvák és özvegyek. Elborzad a lelkünk az újszerzeményi jog, zsarnoki törekvéseik e műve puszta említésére is. … az ország területének nagy részét elvették törvényes birtokosától, és mellőzve a haza érdemes fiait, idegeneknek adományozták, csak azért, mert az országból kiszorították a törököt…

    Szégyen elmondani, hogy a fizető képességét teljesen elvesztett népet milyen sokféle kétségbeesés gyötri … Az ország népe még most is széltében hangoztatja, hogy jobb volt a sorsa a hódító félhold uralma alatt az meg okmányokból bizonyítható, hogy az osztrákok évenkénti zsarolásai az ottománoknak fél évszázad alatt teljesített szolgáltatásokat is bőséggel elérik…
    (II. Rákóczi Ferenc kiáltványából – 1703)

    1. Miért említi a bevezetőben az „ismét” szót? Mire utalhatott ez a szó?
    2. Ki a hivatkozott „jeruzsálemi Endre”?
    3. Milyen törvényre hivatkozik a kiáltvány, mint olyanra, amit megsértettek?
    4. Milyen sérelmet sorol a kiáltvány a török kiűzésének katonai érdemeivel kapcsolatban?
    5. Mit kifogásol a karlócai békével kapcsolatban?
    6. Milyen központi kormányszerveket említ, mint az önkény intézményeit?
    7. Mi az újszerzeményi jog?
    8. Milyen társadalmi csoportok sérelmeit sorolja a kiáltvány?
    9. Hol született a fenti kiáltvány?
    9 pont (Megoldás itt.)
    1. A korábbi évtizedek Habsburg-ellenes küzdelmeire (Bocskai, Bethlen, a Rákócziak és Wesselényiék, valamint Thököly küzdelmeire)
    2. II. András
    3. Az Aranybullára, amelynek ellenállást biztosító jogát törölték a koronázási eskü szövegéből
    4. A török kiűzésében részt vett magyarokat háttérbe szorítják, számukra nem biztosítják ugyanazokat a jogokat és jutalmakat, mint a külföldieknek
    5. Nem előzte meg a rendekkel való tanácskozás a békekötést
    6. A Kamarát és az Újszerzeményi Bizottság működését
    7. Az udvar a töröktől visszafoglalt magyar területeket új szerzeménynek (fegyverrel meghódított területnek) tekintette, amely felett az Újszerzeményi Bizottság rendelkezett.
    8. A nemesség (a birtokosok), a vitézlő rend katonái, a parasztok
    9. Brezánban

    8. Nevezze meg a II. Rákóczi Ferencet a szabadságharc vezetésére felkérő személyeket!

    3 pont (Megoldás itt.)
    1. Esze Tamás
    2. Kiss Albert
    3. Szalontai György

    9. Rövid kérdések – rövid válaszok a Rákóczi-szabadságharc kitörése előtti időkről

    1. Miért került sor 1702-ben Magyarországon a huszár- és gyalogezredek felállítására?
    2. Milyen közvetlen - Magyarországgal kapcsolatos – szándék vezette az erőszakkal verbuválókat?
    3. Milyen hadszínterekre kerültek a besorozottak?
    4. Milyen tényezők tették elviselhetetlenné a magyarországi feszültséget az 1703-at megelőző időkben?
    6 pont (Megoldás itt.)
    1. A spanyol örökösödési háború miatt
    2. A szegénylegény-mozgalmak letörése
      1. Itália
      2. Rajna-vidék
      1. A bécsi udvar adói
      2. Az idegen zsoldosok erőszakoskodásai

    10. II. Rákóczi Ferenc gazdaságpolitikája a szabadságharc szolgálatában állt.

    1. Mivel segítette Rákóczi az élelmezés megkönnyítését?
    2. Hogyan próbálta a céhek által termelt iparcikkek (főleg textíliák) mennyiségét növelni?
    3. Hogyan támogatta a kézművesipart?
    4. Milyen források biztosították a szabadságharc elején Rákóczi hadseregének ellátását? (Milyen jövedelmek?)
    5. Hogyan pótolta Rákóczi a költségvetési hiányt?
    6. Kikre terjesztette ki a fejedelem a szabadságharc későbbi szakaszában bevezetett adófizetési kötelezettséget?
    7. Mikor és hol került erre az intézkedésre sor?
      Év:
      Hely:
    10 pont (Megoldás itt.)
    1. Tárházak felállításával
    2. Textilmanufaktúrákkal.
    3. A mestereket fölmentette a katonáskodás alól.
      1. A bányák
      2. A vámok
      3. és a fejedelmi birtokok jövedelmei
    5. Rézpénzzel
    6. Mindenkire (még önmagára is)
    7. 1707-ben Ónodon

    11. Kinek a hadseregében szolgáltak a következő fegyvernemek, fegyveres alakulatok?

    1. Talpasok
    2. Hajdúk
    3. Elbocsátott végváriak
    3 pont (Megoldás itt.)
    1. II. Rákóczi Ferenc
    2. Bocskai István
    3. Thököly Imre

    12. A Rákóczi-szabadságharc története bővelkedik nagyszerű katonai sikerekben és súlyos kudarcokban is.

    1. Melyik földrajzi térség elfoglalásával aratta elsöprő sikereit Rákóczi serege?
    2. Milyen eredetű segélyen vásárolta meg Bercsényi a lengyel zsoldosokat?
    3. Hol sikerült győzelmet aratnia a kuruc oldalára állt Károlyi Sándornak 1703 végén?
    4. Ki hódította meg tartósan 1705-ben a Dunántúlt?
    5. Kik segítették az 1705-ös dunántúli kuruc vállalkozás sikerét?
    6. Milyen harci forma túlsúlya jellemezte a kuruc hadsereget?
    7. Miben mutatkoztak meg ennek előnyei és hátrányai?
      1. Előny
      2. Hátrány
    8. Melyik nevezetes vereség bizonyította az említett kuruc harcmodor, hadszervezeti forma hátrányát?
    9 pont (Megoldás itt.)
    1. Tiszántúl
    2. Francia
    3. Bécs alatt
    4. Bottyán János
      1. Béri Balogh Ádám
      2. Bezerédi Imre
    6. Portyázó, könnyűlovas
      1. Nyugtalanította az ellenséget, és egyéni hőstettekre lehetőséget adott.
      2. Nagy, nyíltszíni ütközetekben nem hatékony.
    8. Trencsén.

    13. Válassza ki a helyes megoldást!
    A kurucokról:

    1. A „kuruc” név a „kruciátus” keresztes szóból ered, utalva Dózsa kereszteseire.
    2. A „kuruc” a „kuracénos” erdélyi tájszóból ered, apródot jelent.
    3. A kuruc hadsereg magvát nagy létszámú gyalogság és jóval kevesebb lovasság adta
    1 pont (Megoldás itt.)

    A „kuruc” a „kuracénos” erdélyi tájszóból ered, apródot jelent.

    14. Magyarázza meg ezeket a fogalmakat!

    1. mezei hadak
    2. udvari ezredek
    3. rendi konföderáció
    4. szenátus
    5. rézpénz
    6. brigadéros
    7. ezeres kapitány
    8. nemzeti abszolutizmus
    9. kuruc
    10. labanc
    10 pont (Megoldás itt.)
    1. Nem hivatásos katona. A kiképzés szempontjából Rákóczi hadseregének zömét a mezei hadak, azaz a könnyűlovasság alkották
    2. Hivatásos katonák, a fejedelem ezrede, az elitalakulat
    3. A Rákóczi szabadságharc ideiglenes államformája, átmenet a rendi monarchia és a fejedelmi hatalom között.
    4. A fejedelem tanácsadó testülete
    5. II. Rákóczi Ferenc által veretett pénz, „rézlibertás”
    6. Rákóczi hadseregének főtisztje
    7. Rákóczi hadseregének főtisztje
    8. A kuruc állam államformája, mely átmenet a fejedelmi hatalom és a rendi állam között
    9. A Habsburgok ellen harcoló felkelők neve
    10. A kurucok ellen császári zsoldban harcoló katona

    15. A Rákóczi-szabadságharc eseményeinek helyszíneit, illetve az azzal kapcsolatos földrajzi helyek neveit olvashatja. Jelölje meg, melyik mai országban találhatók!

    1. Tokaj
    2. Tiszahát
    3. Verecke
    4. Trencsén
    5. Szepesség
    5 pont (Megoldás itt.)
    1. Magyarország
    2. Magyarország, Ukrajna
    3. Ukrajna
    4. Szlovákia
    5. Szlovákia

    16. Rendezze történeti sorrendbe az eseményeket!

    1. Marosvásárhelyi országgyűlés
    2. Ónodi országgyűlés
    3. I. Péter és II. Rákóczi Ferenc varsói találkozója
    4. Zsibói csata
    5. I. Lipót halála
    6. I. József kiáltványa
    6 pont (Megoldás itt.)

    e, f, d, a, b, c.

    17. Sorolja fel azokat a külföldi példákat, amelyek mintául szolgáltak II. Rákóczi Ferencnek a független magyar államszervezet kiépítésében!

    4 pont (Megoldás itt.)
    1. Lengyel nemesi köztársaság
    2. Németalföld (a köztársasági Hollandia)
    3. Svájc
    4. Portugália

    18. Válassza ki a helyes megoldást!
    Miért tekintjük II. Rákóczi Ferenc államát nemzeti abszolutizmusnak?

    1. mert Rákóczi teljhatalommal intézte a külpolitikát, a hadügyet és a pénzügyeket
    2. mert Rákóczi az első nemzeti király Hunyadi Mátyás óta
    3. mert Rákóczi az első nemzeti király Szapolyai János óta.
    3 pont (Megoldás itt.)
    1. mert Rákóczi teljhatalommal intézte a külpolitikát, a hadügyet és a pénzügyeket

    19. Az alábbi térképvázlat Rákóczi államszervezési tevékenységéhez kapcsolódik, Írja a szöveg mellé annak a városnak a számát, ahol a leírt események lejátszódtak! (Egy helyszínen több esemény is történt!)

    1. 1705-ben itt tartották az országgyűlést
    2. 1707-ben tartott országgyűlés helye
    3. 1708-ban itt tartottak országgyűlést
    4. Az erdélyi országgyűlés helye
    5. Itt történt a trónfosztás
    6. A fejedelem mellé 24 tagú szenátust rendeltek
    7. A nemesség egy része szembefordult a fejedelemmel
    8. Itt kötöttek konföderációt
    9. A jobbágyságot a hajdúszabadság ígéretével akarták megnyerni
    9 pont (Megoldás itt.)
    1. Szécsény 1.
    2. Ónod 2.
    3. Sárospatak 3
    4. Marosvásárhely 4.
    5. Ónod 2.
    6. Szécsény 1.
    7. Ónod 2.
    8. Szécsény 1
    9. Szécsény 1

    20. A szabadságharc gazdaságpolitikáját is személyesen Rákóczi alakította ki.

    1. Mivel segítette az élelmezés megkönnyítését?
    2. Hogyan növeltette az ipar termelését?
    3. Milyen támogatásban részesítette a kézművesipart?
    4. Milyen jövedelmek biztosították a szabadságharc hadseregének az ellátását?
    5. Milyen módon pótolta a költségvetési hiányokat?
    6. Kik fizettek adót?
    7. Milyen adóval kapcsolatos intézkedését ismeri a fejedelemnek?
    7 pont (Megoldás itt.)
    1. Tárházakkal
    2. Manufaktúrákat hozott létre, ösztönözte a vashámor-tulajdonosokat a termelés növelésére, támogatta a kézműveseket.
    3. Fölmentette a katonáskodás terhe alól.
    4. Bányák, vámok, fejedelmi birtokok, francia segély (rézpénz verés)
    5. „Rézlibertás” kibocsátásával, általános adózás bevezetésével
    6. Mindenki
    7. Általános adórendszer bevezetése <

    21. A Rákóczi-szabadságharc néhány eseményének helyszínét jelöltük meg. Állapítsa meg mi történt ott, mikor zajlott le az esemény és ma melyik országban található az adott hely!

    1. Dolha
    2. Nagyszombat
    3. Vetés
    4. Szécsény
    5. Zsibó
    6. Ónod
    7. Varsó
    8. Sárospatak
    9. Trencsén
    10. Marosvásárhely
    11. Romhány
    12. Nagymajtény
    12 pont (Megoldás itt.)
    1. 1703. Tiszaháti felkelés-Ukrajna
    2. 1704. Vereség-Szlovákia
    3. 1703. Vetési pátens-Románia
    4. 1705. Országgyűlés - vezérlő fejedelem-Magyarország
    5. 1705. Vereség - Erdély elvesztése-Románia
    6. 1707. Országgyűlés-trónfosztás – Magyar-ország
    7. 1707. Szövetség Nagy Péterrel-Lengyelország
    8. 1708. Országgyűlés-jobbágyfelszabadítás - Magyarország
    9. 1708. Vereség-Szlovákia
    10. 1707. Erdélyi fejedelemmé választás-Románia
    11. 1710. Vereség-Magyarország
    12. 1711. Fegyverletétel-Románia <

    22. Mi lett a személyes sorsa, milyen körülmények között halt meg?

    1. Bottyán János
    2. Kiss Albert
    3. Ocskay László
    4. Bezerédj Imre
    5. Esze Tamás
    6. Rákóczi József
    7. II. RákócziFerenc
    7 pont (Megoldás itt.)
    1. Pestisben
    2. Rákóczi kivégeztette
    3. Rákóczi kivégeztette
    4. Rákóczi kivégeztette
    5. Kuruc viszály során lelte halálát
    6. Török zsoldban halt meg
    7. Rodostóban bujdosott és ott halt meg 1735-ben

    23. Nevezze meg a történelmi helyszíneket!

    1. Thököly Imre végső nyughelye
    2. Vármegye, ahol Bercsényi főispán volt
    3. Vármegye, ahol Károlyi Sándor főispán volt
    4. II. Rákóczi Ferencet itt választották vezérlő fejedelemmé
    5. Az 1705-ös kuruc vereség helye a Szamos mentén
    6. Nagy Péter és Rákóczi 1707-es szerződéskötésének helye
    7. Béri Balogh Ádám lefejezésének helye
    8. A szatmári béke aláírásának helye
    9. II. Rákóczi Ferenc száműzetésének helye
    10. II. Rákóczi Ferenc mai nyughelye
    10 pont (Megoldás itt.)
    1. Késmárk
    2. Ung
    3. Szatmár
    4. Szécsény
    5. Zsibó
    6. Varsó
    7. Buda
    8. Nagykároly
    9. Rodostó
    10. Kassa

    24. A szabadságharc néhány fontos szereplőjét soroljuk fel. Milyen szerepük volt?

    1. Ráday Pál
    2. Des Alleurs
    3. Forgách Simon
    4. Károlyi Sándor
    5. Pálffy János
    6. Herbeville
    7. Rabutin
    8. Siegbert Heister
    8 pont (Megoldás itt.)
    1. Kuruc diplomata, a fejedelem belső titkára, a kiáltvány szerzője
    2. A francia király követe Rákóczinál
    3. Rákóczi tábornoka, később foglya
    4. Szatmári főispán, a dolhai csatában szétverte a lázadó tiszaháti parasztokat, majd átállt Rákóczihoz. A mezei hadak tábornoka. A szatmári béke előkészítője és aláírója
    5. A császári hadsereg lovassági tábornoka, a szatmári béke aláírója
    6. Császári tábornok, az erdélyi osztrák sereg felmentője, a zsibói győztes
    7. A császári csapatok parancsnoka Erdélyben
    8. Császári tábornok a nagyszombati csata győztese

    25. Olvassa el figyelmesen a forrásrészletet és válaszoljon a kérdésekre!

    Először. Az említett jeles Rákóczi Ferenc életének és összes, Magyarországon s a hozzá csatolt részeken, valamint bárhol egyebütt található ingó és ingatlan javainak – az előbb említett császári és királyi teljhatalmú felhatalmazás alapján, melyet mi is, mint mondottuk, kegyesen helybenhagytunk és megerősítettünk – kegyelmet adunk. Másodszor. Valamennyi – mind felsőbb, mind alsóbb rendű és rangú, akár polgári, akár katonai rendben levő – Rákóczi-követőnek, magyaroknak s mindhárom erdélyi nemzetbelinek egyaránt, azoknak is, kik jelenleg az országban vannak s azoknak is, akik most a jeles Rákóczi Ferencnél tartózkodnak, még akkor is, ha akadnak köztük olyanok, akik előzőleg bárkinek hitlevelet adtak, szintén a már gyakrabban említett határidőn belül, ugyancsak megbocsátó kegyelmet adunk jóságosan és bőségesebb kegyelmünk és jóságosságunk jeleként azoknak is, kik jelen megegyezést megelőzően visszatértek a szent királyi korona iránti köteles hűségre, ámbár csak életükre szólt a kegyelmi ígéret, bármikor tértek is vissza, s tették le a hűségesküt – jóllehet az egyezség pontjai szerint ki voltak zárva – jelen soraink szavával kegyelmesen javaikra is kiterjesztjük a kegyelmet. Harmadszor. A vallás ügyében érvényben hagyjuk az ország elfogadott törvényeit, ugyanúgy a vallás gyakorlását is ugyanazon törvények, valamint az ország határozatai és törvénycikkei szerint kegyesen engedélyezzük, az ezzel járó törvényes kedvezményekkel együtt, mind Magyarországon, mind Erdélyben senki elől sem zárjuk el az útját annak, hogy nálunk és a királyi felségnél, avagy az országgyűlés színe előtt sérelmeink előadása céljából megjelenhessék. Kilencedszer. Amellett, hogy Magyarország és Erdély jogait, kiváltságait és szabadságjogait szentül és sértetlenül megtartjuk, semmiképpen sem engedjük meg azt, hogy e megbocsátó kegyelem ellenére új viszályokra és civódásokra adódjék ürügy. Tizedszer. Sértetlenül megmarad a lehetőség nemcsak arra, hogy az elkövetkező országgyűlésen az egyéb sérelmeket előadhassák, hanem annak a lehetősége is, hogy mindarra, ami ténylegesen a nemzet üdvét és becsületét szolgálja, szabad kívánság formájában, kellő tisztelettel és törvényes úton, a király kegyes jóváhagyását is megkérhessék. Így tehát valójában senkinek sem kell kételkednie abban, hogy a királyi felség az előbb említett Magyarország és Erdély törvényeinek megtartásában, s azzal, hogy az országos méltóságokra e haza szülötteit emeli, az egész keresztény világnak bizonyságot akar tenni arról, hogy Magyarország és az erdélyi fejedelemség iránti jószándék tekintetében ugyanazon királyi felségtől már nem is lehet kívánni többet. (A szatmári békéből – 1711)

    1. Hogyan rendelkezik a békeszerződés Rákóczival kapcsolatban?
    2. Hogyan rendelkezik a szabadságharc résztvevőiről?
    3. Mit mond a vallásszabadságról?
    4. Milyen kifejezést használ az államegység tekintetében?
    5. Milyen engedményeket tesz a szerződés a rendeknek?
    6. Kik írták alá a békeszerződést?
    7. Mikor történt az aláírás és hol?
      Hely:
      Év:
    5 pont (Megoldás itt.)
    1. Kegyelmet gyakorol felette
    2. Számukra is kegyelmet biztosít
    3. Vallásszabadságot nem biztosít, de a korábbi vallásügyi állapotokat visszaállítja a protestánsok vallásgyakorlatával kapcsolatban
    4. Külön kezeli Magyarországot és Erdélyt
    5. Rendi gyűlést ígér és a rendi intézmények helyreállítását
    6. Pálffy János és Károlyi Sándor
    7. Hely: Szatmár
      Év: 1711

    26. Az alábbi térképvázlat a szabadságharc néhány fontos csatájának helyszínét mutatja. Nevezze meg a helyeket és írja melléjük a térképen szereplő számukat!

    1. Az 1703-as Károlyi Sándor győzelmével, a parasztok vereségével járó csata helye a Kárpátokban
    2. Az 1704-es vereség helyszíne
    3. Az 1705-ös a Szamos völgyében lezajlott csata helye
    4. Az 1708-as kuruc vereség helye
    5. A csata 1710-ben zajlott, az utolsó jelentős ütközet volt.
    5 pont (Megoldás itt.)
    1. Dolha, 4.
    2. Nagyszombat, 1.
    3. Zsibó, 5.
    4. Trencsén, 2.
    5. Romhány, 3.
    Eötvös Gyakorlóiskola

    © 2010-2024 Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
    4400 Nyíregyháza, Ungvár sétány 12. Telefon: +36 (42) 599-415 E-mail: eotvos@nye.hu

    Fel