A mohácsi csata és az ország három részre szakadása

Kategória: Egyéni tehetséggondozás, 2011. január 06., csütörtök

1. Olvassa el figyelmesen a forrásrészletet és válaszoljon a kérdésekre!

Nemzetes úr és nekünk tiszteletre méltó barátunk… Kérte továbbá tőlünk, hogy most küldjünk valami pénzösszeget részére. Tudja meg Uraságod, hogy mi nem értesültünk, és nem is hallottunk őfelsége ilyenforma szándékáról, de hogyha ilyesmiről hallanánk, Ön is értesülni fog róla. Ami pedig az ellátást illeti, tudja meg Uraságod, hogy mi egészen annyira szenvedünk pénzhiányban, hogy őfelsége kisebb ügyeit is alig tudjuk ellátni. Valóban szívesen ellátnánk Uraságodat, ha az lehetséges volna. Mégis olyan, vagy még nagyobb nélkülözésben munkálkodunk, mint amelyben Pozsonyban munkálkodtunk. Nem fogunk Uraságodról megfelejtkezni, ha vagy valami segélyt ajánlanának fel őfelségének, vagy valamelyes jövedelem jutna kezeinkhez. Most azonban semmiképp sem vagyunk képesek uraságodat ellátni. Éljen Uraságod szerencsésen. Budáról, Szent Imre herceg ünnepe utáni szerdán, az Új 1520. Esztendejében.
(Várdai Pál kincstartó levele Kasztellánffy János udvari huszárnak)

  1. Hogyan válaszol a kincstartó a pénzsegély-kérésre?
  2. Milyennek mutatja be a kincstartó az udvar pénzügyi helyzetét?
  3. Honnan vár támogatást a kincstartó?
  4. Ki uralkodott a levél írásának idején Magyarországon?
  5. Milyen változás következett be ebben az évben a török szultáni trónon?
5 pont (Megoldás itt.)
  1. Elutasítja azzal, hogy az uralkodó kisebb összegre vonatkozó igényét sem tudja kielégíteni
  2. Teljesen kilátástalannak abban a tekintetben, hogy belátható időn belül komoly változás várható, a kincstárat fel tudnák tölteni
  3. Külföldről
  4. II. Lajos
  5. Ekkor jutott hatalomra I. Szulejmán

2. Olvassa el figyelmesen a forrásrészletet és válaszoljon a kérdésekre!

Látom, hogy mindenki csak az én személyemben keres magának kibúvót és mentséget. Szó szerint idézzük a király szavait. Személyesen jöttem el ebbe a nagy veszedelembe azért, hogy az ország megmentésére és a ti jólétetekért a saját életemet a szerencse minden változásának kitegyen. Hogy tehát senki se találhasson az én személyemben mentséget a saját gyávaságára, s hogy engem semmivel se okolhassanak, a mindenható Isten segítségével holnap és magam személyesen fogok elmenni veletek oda, ahová mások nélkülem menni nem akarnak.
(Brodarics István a mohácsi vészről)

  1. Ki mondja a fenti szavakat?
  2. Mivel indokolja a csatában való személyes részvételét?
  3. Kiknek tesz szemrehányást a távolmaradásért?
  4. Hogyan minősíti azok magatartását, akik eddig nem csatlakoztak a hadhoz?
  5. Mi lett a sorsa a mohácsi csatában?
5 pont (Megoldás itt.)
  1. A király, II. Lajos
  2. Ezzel példát mutat mindazoknak, akik gyávaságból nem csatlakoztak, miközben arra hivatkoztak, hogy a király sincs a hadseregnél
  3. A főuraknak
  4. Gyávaságnak
  5. Elesett

3. Olvassa el figyelmesen a forrásrészletet és válaszoljon a kérdésekre!

…A napnak legnagyobb részét ezután az ellenségre való várakozásban töltöttük. Az ellenség kisebb csapatokat bocsátván előre, akik a mieinkkel csatároztak, még mindig a dombok mögött tartózkodott nem tudni, hogy azért tette-e ezt, hogy bennünket kedvezőtlen helyre csaljon, vagy azért, hogy a csatát másnapra halasztva éjjel váratlanul lepjen meg bennünket a táborban, ami katonáinak és ágyúinak nagy száma mellett nem is lett volna neki nehéz – vagy inkább azért, hogy az ütközetre való várakozással kifárasszon bennünket. Erre vonatkozólag az ellenség igazi célját mostanáig sem tudtam meg. Annyi bizonyos, hogy egy egész nap feszült várakozásban tartott bennünket.

…Amint a támadásra jelt adtak, az első csatarendben állók hevesen összecsaptak az ellenséggel elsütötték összes ágyúikat. A támadás nem sok kárt okozott az ellenségben, bár sokkal hevesebb volt, mintsem katonáink számától várni lehetett volna az ellenség részéről többen estek el, mint a mi részünkről. Végre is az ellenség vitézül küzdő katonáink elől hátrálni kezdett, vagy azért, mert a mieink támadása visszaszorította őt, vagy azért, hogy közelebb csaljon bennünket ahhoz a helyhez, ahol ágyúi voltak felállítva. Ekkor sebes vágtatva érkezett a királyhoz Báthori András, és jelentette, hogy az ellenség meghátrált, a mienk a győzelem. Előre kell nyomulni, és támogatni kell az ellenséget üldöző csapatokat. Erre árkon-bokron át mi is elősiettünk, s mikor arra a helyre értünk, ahol kevéssel előbb folyt a harc, ott láttuk a mieink közül sokaknak, az ellenség közül még többnek a holttestét a mezőn szerteszét heverni némelyek még életben voltak s leheltek. Vitézeink még mindig keményen helytálltak, s hősiesen küzdöttek az ellenséggel. Míg azonban a király csatarendje nagy sietséggel nyomult előre, már amennyire a páncélosokkal sietni lehetett, a jobbszárny hátrálni kezdett, és sokan futásnak eredtek erről a szárnyról, azt hiszem, hogy az ellenség ágyúi rémíthették meg őket, amelyek csak ekkor kezdtek működni. Ez a körülmény s azonkívül a gyors tüzelés – a golyók fejünk fölött röpködtek – nagy rémületet keltett mindenkiben.

A király nem volt már ekkor a mi hadosztályunknál vagy az előtte álló sorok egyikébe ment át, minthogy már előbb úgy határoztak, hogy a király ne maradjon egy helyen, vagy azok ragadták őt ki a seregből, akikről mondottuk, hogy a király háta mögött álltak. Mindkét eset lehetséges volt. Némelyek azt állítják, hogy csatarendjének első sorát is elhagyva, egészen az első csatarendig előrement, s ott vitézül küzdött az ellenséggel. Én magam részéről ezt sem kétségbe vonni, sem állítani nem merem. Abban bizonyos vagyok, hogy sorainkból akkor tűnt el, mikor az ellenség ágyúi megszólaltak, s a jobbszárny futásnak eredt. A másik, akiről észrevettük, hogy csaknem ugyanakkor szintén eltűnt abból a sorból, az esztergomi érsek volt, s vele együtt még egypáran azok közül, akik a király mellett álltak…

…Bár a király serege, amint mondottuk, erősen megzavarodott, s futásnak eredt, még azután is tovább folyt a harc, de már nem azon a széles síkságon, hanem közvetlenül az ágyúk előtt ezek már annyira közel voltak hozzánk, hogy alig tíz lépésnyi távolság választott el bennünket tőlük. Ekkor azután nemcsak a rémület, hanem az ágyúk füstje következtében is, amely mindent betöltött, s a látást is akadályozta, a sereg nagy része kénytelen volt az említett mocsarak mellett elterülő völgybe ereszkedni, míg a többiek vitézül küzdöttek tovább az ágyuk előtt. Mikor azonban azok, akik a völgybe húzódtak, ismét visszatértek s harcolni kezdtek, az ágyúzás és a füst annyira elviselhetetlenné vált, hogy a sereg nagy része futásnak eredt, s az ágyúknál harcolók is kénytelenek voltak elmenekülni.

Mikor az ellenség futásunkat látta, azt hitte, hogy ez csak cselből történik, ezért, vagy talán mert a harc kifárasztotta őket, sokáig csatarendben maradtak, s az éj sötétjének leszállta előtt tartózkodtak az üldözéstől.
(Brodarics István krónikája a mohácsi vészről)

  1. Mivel telt el a csata napjának nagy része a magyar hadsereg számára?
  2. Hogyan kezdődött az ütközet?
  3. Milyen remény csillant fel a magyar sereg előtt a támadást elején?
  4. Mikor fordult meg az ütközet menete?
  5. A török melyik fegyverneme okozta a legnagyobb veszteséget a magyar seregben?
  6. Hogyan viselkedett a török sereg a magyar csapatok menekülését látva?
  7. Mennyi idő alatt zajlott le a csata?
7 pont (Megoldás itt.)
  1. Harcrendbe állással és várakozással
  2. Ágyúzással és a török csatasor hátraszorításával
  3. A gyors győzelem reménye, mert a török hátrálni kezdett
  4. Amikor a magyar sereg támadásba lendült és a török ágyúvonalába került
  5. A tüzérség
  6. Csatarendben maradt és nem kezdte üldözni a menekülőket
  7. Két óra alatt

4. Olvassa el figyelmesen a forrásrészletet és válaszoljon a kérdésekre!

Megszállás az alávaló hitetlenek tábora előtt. Ma a reggeli ima idején az egész győzelmes sereg lóra ülvén megindult s lassan-lassan, majd megállva, majd menetelve, ikindi előtt megérkezett a mohácsi mezőre, a haszontalan gyaurok tábora elé. A pasa a ruméliai sereggel elül foglalt állást, az uralkodó pedig mögötte állott az anatóliai sereggel...

A feslett életű hitetlenek néhány ágyúgolyót lőttek el, melyeknek egyike a jobb szárnyon esett le s táboruk előtt álltak több harcvonalba felállítva. De a mi részünkön nyugodtak maradtak, mivel még nem érkezett el az alkalmas idő, s ember és állat fáradt volt. Mikor éppen azt határozták el, hogy majd reggel kezdődjék a harc: a délutáni ima idején az alávaló hitetlenek egyszerre megmozdultak, és erre felé jöttek. Ekkor a mieink is megindultak, és tüzelni kezdtek az ágyúkkal, de nem tudtak ártani. Amazok seregüket három részre osztották. Az egyik tömeg – amely tetőtől talpig vassal volt födve, s vasnyársat tartott kezében – az ellőtt puska- és ágyúgolyókkal teljességgel nem törődve, a legkisebb félelem nélkül vágtatott Ibrahim pasa ruméliai beglerbég felé. Mivel pedig a ruméliai hadtest még szét volt szóródva, nem bírt ellenállni, s egy része az uralkodó felé futott. A másik csapat Jahja pasa oglu és boszniai bég ellen intézett támadást, és kettészakította csatarendjüket. A gonosz mívű király pedig többi nyomorult katonaságával a felséges uralkodóra és az anatóliai seregre rohant. A janicsárok hadosztálya összesen háromszor-négyszer támadta meg puskatűzzel, s igyekezett visszaszorítani az alávaló gyaurokat. Végre a felséges isten és a próféta segélyével erőt vevén az iszlám népe, visszafordította a gonoszokat, s mikor már nem volt erejük újabb támadásra, úgy aprította őket, mint a kutyát. Olyan heves harc és öldöklés volt, hogy nem lehet leírni. A gyaurok közül 4000 lovas és mintegy 50 000 gyalog költözött a pokolra.
(Szulejmán naplójából)

  1. Milyen seregrészekből állt a török had?
  2. Kik, milyen török méltóságok vezették ezeket a csapatokat?
  3. Milyen részekre osztotta seregét a magyar király?
  4. Ki kezdte a csatát?
  5. Milyen károkat okoztak az első magyar támadások a török erőkben?
  6. Mikor kezdődött az ütközet?
  7. A magyar sereg milyen fegyverekkel volt felszerelve?
  8. Mivel harcoltak a török gyalogosok?
  9. Milyen veszteséget szenvedtek a magyarok a csatában?
10 pont (Megoldás itt.)
    1. Az anatóliai seregből
    2. És a ruméliai seregből
  2. Beglerbégek (pasák)
  3. Páncélos lovasság, könnyűlovasság, gyalogság
  4. A magyarok
  5. A forrás szerint jelentéktelent
  6. A délutáni mohamedán ima idején
  7. Páncél, lándzsa, ágyú
  8. Puskákkal
  9. A forrás szerint 54000 főt veszítettek

5. A mohácsi csata után Magyarországon politikai harc bontakozott ki a királyválasztással kapcsolatban.

  1. A török milyen magatartása váltotta ki ezt a magyarországi helyzetet?
  2. Mire hivatkozott a köznemesi párt, amikor a királyválasztás napirendre került?
  3. Kit jelölt a trónra a köznemesi párt?
  4. Milyen jogi alappal hozakodott elő a királyválasztással kapcsolatban a bárói (nagybirtokosi) párt?
  5. Ki volt a bárók jelöltje a trónra?
  6. Nevezze meg, ki támogatta külföldről
    1. a köznemesi párt jelöltjét?
    2. A bárói párt jelöltjét?
  7. Végül milyen eredményre vezetett a két párt vetélkedése a királyválasztással kapcsolatban?
8 pont (Megoldás itt.)
  1. Az, hogy még 1526-ban kivonult a korábban elfoglalt területekről.
  2. Az 1505-ös rákosi végzésre, amely kizárta idegen nemzetbelinek magyar trónra kerülését.
  3. Szapolyai Jánost
  4. A Jagellók és Habsburgok 1515-ös családi szerződése.
  5. I. Ferdinánd
    1. A török (Szulejmán)
    2. A Habsburgok (V. Károly)
  7. Kettős királyválasztásra, végső soron az ország két részre szakadására.

6. Rendezze történeti sorrendbe az alábbi eseményeket!

  1. Magyarország három részre szakadása
  2. Fráter György meggyilkolása
  3. Szapolyai János halála
  4. Szulejmán Bécs elleni első hadjárata
  5. Drégely elfoglalása, Szondi halála
  6. Eger ostroma
  7. Váradi béke
  8. Kőszeg török ostroma
  9. Drinápolyi béke
  10. Szigetvár eleste
10 pont (Megoldás itt.)
  1. 5
  2. 6
  3. 4
  4. 1
  5. 7
  6. 8
  7. 3
  8. 2
  9. 10
  10. 9

7. Az ország három részre szakadása megbontotta a magyar gazdaság és társadalom viszonylag egységes fejlődését.

    1. Nevezze meg az ország keleti felén kialakult államot!
    2. Kinek a nevéhez fűződik ezen állam politikai-hatalmi rendszerének kiépítése?
    3. Milyen két nagy földrajzi térségből szerveződött meg évtizedek alatt ez az állam?
    4. Milyen viszont alakított ki ezzel az állammal a török?
    1. Milyen közigazgatási egységeket alakított ki a török a hódoltsági területeken?
    2. Ki volt és hol székelt a szultán magyarországi helytartója?
    3. Milyen tisztségviselő állt a török bírói hivatal élén?
    4. Hogy hívták a török adószedőt?
    1. Hogyan szervezték át a Habsburg-uralom alá került területek irányítását?
    2. Melyik az a magyar rendi főméltóságú tisztség, amelyet a Habsburg-centralizáció jegyében nem töltöttek be?
    3. Hol találtak orvoslást a magyar rendek a sérelmeikre?
15 pont (Megoldás itt.)
    1. Erdélyi Fejedelemség
    2. Fráter György
      1. Erdély
      2. Részek (Partium)
    4. A szultán hűbéresének tekintette a fejedelemséget.
      1. Vilajet
      2. szandzsák
    2. A budai pasa
    3. Kádi
    4. Defterdár
      1. Központi hivatalokat hoztak létre, egyik
      2. a helytartóság, másik
      3. a magyar kamara volt.
    2. a nádor
    3. a vármegyei önkormányzatban.

8. A magyar lakosság a hódoltságban addig ismeretlen adófajtákkal találkozott.

  1. Kik fizették a haradzsot?
  2. Milyen adófajta volt a haradzs?
  3. Mekkora volt a haradzs évi összege a XVI. században?
  4. Kinek fizették a kapuadót a hódoltságban?
  5. Mennyit tett ki a kapuadó évi összege?
  6. Mit fizetett a magyar lakosság a termények és a zsákmányolt hal után?
  7. Milyen különleges teher nehezedett a hódoltság peremén lakókra?
7 pont (Megoldás itt.)
  1. A ráják, vagyis a nem mohamedán alattvalók.
  2. A török államnak, a kincstárnak.
  3. 50 akcse
  4. A török földesúrnak, a szpáhinak.
  5. 50 akcsét.
  6. Természetbeni tizedet.
  7. A kettős adóztatás

9. Rendezze történeti sorba a következő eseményeket!

  1. II. János királlyá választása
  2. Országgyűlés Tordán
  3. Országgyűlés Szerencsen
  4. Izabella Lippára költözik
  5. Habsburg Mária Pozsonyba menekül
5 pont (Megoldás itt.)
  1. 2
  2. 4
  3. 5
  4. 3
  5. 1

10. Relációanalízis

  1. A magyarországi földesurak többségét vonzotta az egyházi vagyonok szekularizációja a XVI. században, mert protestáns elveket valló papokat fogadtak fel.
  2. A szultán fennhatósága alatt álló mezővárosok nagyot fejlődtek, mert megnövekedett határukon külterjes állattenyésztést folytattak és az állatokat jó pénzen értékesítették.
  3. A német és a magyar végvári katonák között különbség volt, mert az idegen katonák szerteszéjjel kóboroltak, lest vetettek a töröknek, a magyarok inkább „megültek” a várakban.
  4. A második jobbágyság kialakulásában fontos szerepet játszott az úriszék, mert engedetlen jobbágyon egy-egy földesúr azzal „könyörült meg”, hogy a jobbágy örökös jobbágyságra kötelezte magát és utódait.
  5. A XVI. században a középbirtokosok politikai és gazdasági hatalma teljesen megszűnt Magyarországon, mert földjüket és közéleti szereplésük színterét, a vármegyét elfoglalta a török.
  6. 1604 telére egész Erdély Bocskai befolyása alá került, mert támogatták őt a törökök és a hajdúk is.
  7. A parasztvármegyék a XV-XVI. századi parasztérdekek szolgálatára szerveződtek, mert a török uralom alá kerülés után a magyar nemességgel szembeni paraszti önvédelemre már nem volt szükség.
  1. megoldás: az állítás igaz, az indoklás igaz, a két mondatrész között van összefüggés
  2. megoldás: az állítás igaz, az indoklás igaz, a két mondatrész között nincs összefüggés
  3. megoldás: az állítás igaz, az indoklás hamis, nem áll fenn összefüggés
  4. megoldás: az állítás hamis, az indoklás igaz, nem áll fenn összefüggés
  5. megoldás: az állítás hamis, az indoklás hamis, nem áll fenn összefüggés
7 pont (Megoldás itt.)
  1. B
  2. A
  3. C
  4. A
  5. E
  6. D
  7. E

11. A három részre szakadt ország melyik területére voltak jellemzőek, illetve melyikhez kapcsolhatók a következők?

  1. Királyi Magyarország
  2. Török hódoltság
  3. Erdélyi fejedelemség
  1. politikailag „három nemzet” alkotja
  2. jelentős paraszti adója az állami robot
  3. hűbérura a szultán, akinek rendszeres évi adót fizet
  4. négy hivatalos vallása van
  5. erre terjedt ki Thököly fejedelemsége 1785-ig
  6. közigazgatásának jellemzője a tisztviselők megvesztegethetősége
6 pont (Megoldás itt.)
  1. C
  2. B
  3. C
  4. C
  5. A
  6. B

12. Ki volt Magyarország királya akkor, amikor az alábbi események történtek?

  1. A Habsburgokat megfosztották trónjuktól Ónodon
  2. Dobó Istvánt Habsburg-ellenesség vádjával bebörtönözték
  3. Megalapították Pápán az első kollégiumot
  4. Kolonich Siegfried lett Alsó-Magyarország főkapitánya
  5. A pozsonyi országgyűlés megerősítette a bécsi békét
  6. Kitört a spanyol örökösödési háború
6 pont (Megoldás itt.)
  1. I. József
  2. I. Miksa
  3. I. Ferdinánd és Szapolyai János
  4. I. Rudolf
  5. II. Mátyás
  6. I. Lipót

13. Mikor (év) törtek ki az alábbi parasztfelkelések?

  1. Karácsony György-féle
  2. Császár Péter-féle
  3. Hegyaljai
  4. Tiszaháti
4 pont (Megoldás itt.)
  1. 1569
  2. 1631
  3. 1697
  4. 1703

14. Röviden magyarázza meg a következő fogalmakat!

  1. tőzsér
  2. mufti
  3. akcse
  4. türbe
  5. dzsámi
  6. agrárkonjunktúra
  7. allódium
  8. pátens
  9. vitézlő rend
9 pont (Megoldás itt.)
  1. Marhakereskedő a középkori Magyarországon
  2. Török egyházjogász
  3. Török pénz kb. a forint 1/50-d része
  4. Török síremlék, mauzóleum
  5. Mohamedán templom
  6. A mezőgazdasági termékek értékesítéséből eredő gazdasági föllendülés
  7. A földbirtokosok saját kezelésében lévő földje. (A XVI. századtól a neve majorság), amelyet kizárólagosan vagy nagyobbrészt paraszti ingyenmunkával (robottal) műveltetnek meg.
  8. Uralkodói rendelet.
  9. Gyermekkorától a végvárakban szolgáló hivatásos katona a török kori Magyarországon

15. Kapcsolja a történelmi személyt a megfelelő fogalomhoz!

  1. Martinuzzi György
  2. Szapolyai János
  3. Castaldo
  4. Varkocs György
  5. Bocatius
  1. erdélyi vajda
  2. kassai főbíró
  3. székesf.-i kapit.
  4. császári zsold.vez
  5. pálos szerzetes
5 pont (Megoldás itt.)
  1. E, A
  2. A
  3. D
  4. C
  5. B

16. Válassza ki a helyes megoldást!

  1. A parasztvármegyékről:
    1. minden fegyverbíró paraszt beletartozott
    2. gyakran összefogtak és szervezett támadásokkal zaklatták a török helyőrségeket
    3. éles harcokat vívtak a nemesi vármegyékkel, az ún. zápiszokkal
  2. A Wesselényi-féle szervezkedésről:
    1. kialakulásának oka a protestáns lelkészek gályarabságba hurcolása volt
    2. Wesselényi halála után Thököly állt az élére
    3. A töröktől való függés mellett szabad királyválasztást és lengyel mintájú rendi respublikát akartak
2 pont (Megoldás itt.)
  1. 1
  2. 3
  3. 2

17. Röviden magyarázza meg az alábbi kifejezéseket!

  1. szpáhi
  2. majorság
  3. szekularizáció
  4. zápisz
  5. reguláris
  6. emigráció
8 pont (Megoldás itt.)
  1. Török hűbéres, aki lovas katonai szolgálatot teljesít.
  2. A földbirtokos saját kezelésű földje, amelyet robottal, részben (kismértékben) fizetség ellenében műveltet meg.
  3. Az egyházi vagyon kisajátítása
  4. A magyar királyi területeken kialakult közbiztonsági funkciót gyakorló szervezet, amelyben a nemesek mellett felfegyverkezett jobbágyok is szerepet kaptak.
  5. Hivatásos (hadsereg)
  6. Száműzetés

18. Melyik állítás igaz és melyik hamis?

  1. A mohácsi csata után Szulejmán visszavonta csapatait, de a déli végvárakat megtartotta.
  2. A török birtokrendszer lényege szerint: a meghódított föld a rajta élő khászokkal együtt a szultáné.
  3. A magyarországi török megszállás a török államháztartásnak óriási hasznot hozott.
  4. Zrínyi 1664-es nagy haditette az eszéki híd felégetése és Kanizsa visszafoglalása volt.
  5. II. Rákóczi Ferenc a rodostói emigrációban segítette a Porta Ausztria elleni háborúját, ami hozzájárult a török győzelméhez.
5 pont (Megoldás itt.)
  1. igaz
  2. hamis
  3. hamis
  4. hamis
  5. hamis

19. Nevezze meg, kikről van szó tulajdonképpen!

  1. I. János alatt váradi püspök, kincstartó, majd fiának gyámja, később erdélyi vajda és bíboros.
  2. Uralkodása alatt élte a birodalom fénykorát, hadjárataira költőket, történetírókat vitt magával, sőt maga is írt verseket.
  3. A török fő erők parancsnoka Temesvár és Lippa ostrománál, seregei Szolnoknál egyesültek Ali katonáival.
  4. XVI. századi magyar költő, Balassi Bálint tanítója.
  5. Római pápa, a Szent Liga védnöke.
5 pont (Megoldás itt.)
  1. Fráter György
  2. I. Szulejmán
  3. Ahmed pasa
  4. Bornemisza Péter
  5. XI. Ince

20. Igaz és hamis állítások. Döntse el, melyik milyen!

  1. A XVI-XVII. század során a zsellérek száma megnőtt.
  2. A robotnapok számának növekedése a tehetős gazdákat nem érintette túlzott mértékben.
  3. A török uralomban a mezővárosok gazdálkodása lesüllyedt az önellátás szintjére.
  4. A Mohács utáni években a feudális társadalom osztályszerkezete gyökeresen megváltozott.
  5. Az agrárárak emelkedése ellenére a magyar főurak vagyona nemhogy gyarapodott, hanem egyenesen csökkent.
5 pont (Megoldás itt.)
  1. igaz
  2. igaz
  3. hamis
  4. hamis
  5. hamis

21. Szapolyai Jánost, bár maga nagybirtokos volt, a köznemesség választotta királlyá.

  1. Hozzávetőlegesen milyen nagyságrendű birtokkal rendelkezett?
  2. Hány vára volt?
  3. Mely erdélyi várak kerültek birtokába a vajdai cím elnyerésével?
  4. Hogyan próbált egyezkedni Szapolyai a másik megválasztott királlyal, Ferdinánddal?
  5. Mi volt Ferdinánd válasza Szapolyai ajánlatára?
  6. Ferdinánd válaszának ismertében mit tett Szapolyai?
  7. Mikor (év) és hogyan vált véglegessé az ország két részre szakadása?
9 pont (Megoldás itt.)
  1. A Hunyadi-családhoz hasonló nagyságúval.
  2. Harmincnál több.
  3. 1. Déva, 2. Görgény, 3. Törcsvár
  4. Feleségül kérte Habsburg Máriát, és törökellenes szövetséget ajánlott.
  5. Megtámadta.
  6. Segítséget kért a töröktől.
  7. 1529-ben azután, hogy Szulejmán Bécs alól elvonult, és Ferdinánd elfoglalta az Észak-Dunántúlt és a többi terület Szulejmán uralma alatt maradt.

22. Nevezze meg a megadott évszámok alapján Magyarország királyait!

  1. 1526-1564
  2. 1564-1576
  3. 1576-1608
  4. 1608-1619
  5. 1619-1637
5 pont (Megoldás itt.)
  1. I. Ferdinánd
  2. I. Miksa
  3. I. Rudolf
  4. II.Mátyás
  5. II.Ferdinánd

23. Mutassa be a mohácsi csata előzményeit, lefolyását és következményeit!

15 pont (Megoldás itt.)

Az 1500-as évek elején meggyengült a magyar királyi hatalom. Az 1520-ban hatalomra kerülő, ambiciózus I. Szulejmán egy év múlva elfoglalta Nándorfehérvárat, ami a magyar végvárrendszer kapuja volt déli irányban. Állandósultak a török betörések. Közben a királyi bevételek tovább csökkentek. A török 1526-os támadásakor a nemzetközi körülmények is kedvezőtlenek voltak. Külső támogatásra nem lehetett számítani. Miközben a török különösen nagy hadsereget indított útnak, a magyar sereg még a hazai erőket sem egyesítette. Szapolyai János erdélyi hadserege ellentétes parancsok miatt nem érkezett el a harcmezőre. A csata két óra alatt lezajlott. 1526 augusztus 29-én délután a friss nyári zápor felázatta a talajt és ez a kaptatón felfelé igyekvő magyarok mozgását nehezítette. A török janicsárság a támadó magyar lovasság előtt szétnyílt és így közvetlen közelről ágyútűz semmisítette meg a magyar támadó éket. A magyar csapatok menekülni kezdtek, köztük a király, II. Lajos is, aki a megduzzadt Csele patakba fulladt. A török nem hitte el, hogy ez a magyar fősereg volt, várt néhány napot, majd megindult Buda felé, elfoglalta, kifosztotta, majd pedig a Duna-Tisza-közén át kivonult. Az ország katasztrófája bekövetkezett.

Eötvös Gyakorlóiskola

© 2010-2024 Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
4400 Nyíregyháza, Ungvár sétány 12. Telefon: +36 (42) 599-415 E-mail: eotvos@nye.hu

Fel