Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége

Kategória: Egyéni tehetséggondozás, 2011. január 03., hétfő

1. A magyar államalapítás évtizedekig tartó folyamat volt.

  1. Hogyan, milyen öröklési rendben követték egymást Árpád utódai?
  2. Mikor került hatalomra Géza?
  3. Sorolja fel legfontosabb intézkedéseit!
  4. Ki uralkodott Németországban hatalomra jutásakor?
8 pont (Megoldás itt.)
  1. Nomád öröklési rend szerint
  2. 972-ben
    1. 1. Nemzetségfők hatalmának megtörése
    2. Fejedelmi házasságkötés
    3. Aktív külpolitika (Quedlinburgi követség, hittérítők fogadása)
    4. Kereszténység felvétele a fejedelmi családban
    5. István házasságával dinasztikus kapcsolatok kialakítása
  4. I. Ottó

2. Géza fejedelemségének kezdetén az ország belső ellentétei megnőttek, külső helyzete veszélyessé vált. Géza a veszély elhárítása érdekében békére törekedett.

  1. Kihez, melyik német-római császárhoz küldött békét kérő követeket?
  2. Mindez mikor, melyik évben történt?

    3. Melyik két, eddig a magyar fejedelem fennhatósága alá tartozó területről mondott le Géza a béke érdekében?

4 pont (Megoldás itt.)
  1. I. Ottó
  2. 973
  3. ausztriai és
  4. morvaországi területek

3. A fejedelmi család a X. század folyamán fokozatosan növelte a pozícióit az országban, de mikorra Géza fejedelem lett, a belső ellentétek megerősödtek, az ország külpolitikai helyzete pedig veszélyessé vált.

  1. Milyen célok vezették Gézát, mikor a német-római császártól hittérítő papokat kért?
  3. Mi volt a császár célja azzal, hogy teljesítette Géza kérését?
  4. Bár a magyarság végül a római kereszténységet vette fel, a bizánci egyház már jóval korábban megkezdte itteni térítő tevékenységét. Hol, az ország melyik részén rendelkezett nagyobb befolyással?
4 pont (Megoldás itt.)
  1. A fejedelmi hatalom támaszát látta az egyházban.
  2. Az ellenünk intézendő támadás ürügyét vélte felszámolni.
  3. Túl a kereszténység terjesztésén a császárság befolyásának úttörőit látta a hittérítő papokban.
  4. Erdélyben.

4. Géza politikájának fontos eszköze volt a saját, majd gyermekeinek házassága.

  1. Ki volt Géza felesége?
  2. Ez a házasság milyen politikai célt szolgált?
  3. Honnan származott István felesége?

  4. Géza kikhez, milyen külföldi uralkodókhoz vagy hercegekhez adta feleségül lányait?

5 pont (Megoldás itt.)
  1. Sarolt
  2. Sarolt az erdélyi gyula lánya volt, és ezzel a nemzetséggel szövetségi viszony jött létre.
  3. Bajor hercegnő volt Gizella
  4. A velencei dózséhoz
  5. Egy lengyel herceghez

5. Géza belpolitikája – a fejedelmi hatalom kiterjesztése – ellenállást váltott ki. A belső ellenállás egy részét kénytelen volt fegyveres erővel felszámolni.

  1. Hol, az ország melyik felén erősítette meg ily módon a fejedelmi család hatalmát?
  2. Milyen intézkedésekkel biztosította a legfontosabb területek tartós ellenőrzését?
2 pont (Megoldás itt.)
  1. A Dunántúlon
  2. Ezeket a pontokat katonai erővel megszállta.

6. Géza halálát követően utódja István lett, akinek először le kellett számolnia az uralmát veszélyeztető nyílt lázadókkal.

  1. Ki volt az a dunántúli Árpád-házi herceg, akit István fegyveres erővel volt kénytelen leverni?
  2. István ezt követően királlyá koronáztatta magát. Melyik évben történt ez?
  3. Honnan kért és kapott koronát első királyunk?
  4. A korona ilyen adományozása miben tért el az addigi szokásoktól?
4 pont (Megoldás itt.)
  1. Koppány
  2. 1000-ben
  3. A pápától
  4. Eddig az volt a szokás, hogy a koronát a császár adta.

7. Az államalapítás ténye összeforrott I. Szent István nevével

  1. Mikor jutott hatalomra?
  2. Kivel kellett megküzdeni a hatalomért?
  3. Mikor történt a koronázás?
  4. Ki volt ekkor a római pápa?
  5. Kikkel szemben kellett a továbbiakban megvédenie uralmát?
  6. Hogyan szervezte meg az egyházat?
  7. Hol hozott létre kolostorokat?
  8. Melyik rend tagjait hívta be?
  9. Mit jelöl az 1083-as év vele kapcsolatban?
  10. Miként alakította ki a közigazgatást?
12 pont (Megoldás itt.)
  1. 997-ben
  2. Koppánnyal
  3. 1000 – 1001 fordulóján
  4. II. Szilveszter
    1. Az erdélyi Gyulával
    2. A Temesköz urával, Ajtonnyal
  6. Pécsváradon
  7. Pannonhalmán
    1. A bencéseket
    2. Szentté avatása éve
  8. Királyi vármegyéket hozott létre
  9. Miként alakította ki a közigazgatást?

8. A király az általa létrehozott királyi vármegye élére az ispánt állította. Mi volt az ispán feladata?

3 pont (Megoldás itt.)
  1. Az irányítás alatt álló terület védelme.
  2. Az igazságszolgáltatás.
  3. A közigazgatás.

9. Az ispán szolgálatában állott a várnép.

  1. A várnép hányad részét tette ki a király kezén lévő terület népességének?
  2. Mi volt a várnép feladata?
  3. Hogy nevezték az ispán irányítása alá tartozó fegyvereseket?
  4. Kik voltak a várjobbágyok?
4 pont (Megoldás itt.)
  1. A felét
  2. A várnép munkája tette lehetővé, hogy az ispán ellássa a terület oltalmát és egyéb feladatait.
  3. A várkatonák.
  4. A várkatonák vezetői.

10. István uralkodása alatt megindult az egyházszervezet kiépülése.

  1. Hol, milyen birtokokon jöttek létre az első püspökségek?
  2. A XI. sz. folyamán a püspökségek száma hányra emelkedett?
  3. Mi volt a jelentősége annak, hogy az esztergomi püspökség érseki rangot kapott?
3 pont (Megoldás itt.)
  1. A királyi magánbirtokokon
  2. Tízre
  3. A magyar egyház önálló, magyar érsekség alá tartozott, és nem kerülhetett német érsekség irányítása alá.

11. Említsen István törvényei közül négyet, amelyek az egyház anyagi bázisáról vagy az új, keresztény szokások meghonosításáról gondoskodtak!

4 pont (Megoldás itt.)
  1. A vasárnapi munkaszünet.
  2. A vasárnapi templomlátogatás.
  3. Tíz falu építsen egy templomot.
  4. Az egyházi tized fizetésének bevezetése.

12. Olvassa el figyelmesen a forrásrészletet és válaszoljon a kérdésekre!

8. A papok pedig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára vasárnap mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem őrzés végett marad otthon, az ilyet verjék meg, és hajukat nyírják le.

10. Ha valaki hús evésével megsérti a mindenki előtt ismeretes négy böjti időszakot, akkor egy héten át bezárva böjtöljön.

19. Azok, akik istentisztelet hallgatására a templomba menvén, ott a misék szertartása alatt egymás közt mormognak, és másokat zavarnak, haszontalan történeteket mesélgetve és nem figyelve a szent olvasmányokra és a lelki táplálékokra, ha idősebbek, dorgálják meg őket, és gyalázattal űzzék ki a templomból, ha pedig fiatalabbak és közrendűek, e nagy vakmerőségükért a templom előcsarnokában mindenki szeme láttára kötözzék meg, s ostorozással és hajuk lenyírásával fenyítsék meg őket.
(István I. törvénykönyvéből – 1001 körül)

  1. Mire utasítja a törvény az ispánokat?
  2. Mivel bünteti a böjt megszegését?
  3. Hogyan  bünteti a mise megzavarását?
  4. Kik számára ad felmentést a templomba járás alól?
  5. Mi a böjt?
5 pont (Megoldás itt.)
  1. Kötelezzék a lakosságot a vasárnapi istentiszteletre, a templomba menésre
  2. Egy hetes böjttel bezárva
  3. Űzzék ki a templomból, a fiatalokat pedig ostorozással és a hajuk lenyírásával is büntessék
  4. A tűz őrzői számára
  5. Étkezési (húsevési) tilalom

13. Olvassa el figyelmesen a forrásrészletet és válaszoljon a kérdésekre!

1. Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, 30 aprómarhával. Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök.

18. Ha valakinek az Isten tízet adott egy évben, a tizedik részt adja Istennek, és ha valaki a tizedét elrejti, kilenc részt fizessen. És ha valaki a püspöknek elkülönített tizedet meglopja, mint tolvajt ítéljék meg, és az ebből eredő jóvátétel teljesen a püspöké legyen.
(István II. törvénykönyvéből – 1030-1038 között)

  1. Milyen gazdasági alapokkal látja el István a kialakuló egyházat a törvény segítségével? Sorolja fel mit biztosít hozzá:
    1. a király:
    2. a falvak népe:
    3. az egyházszervezet:
  2. Az egyház folyamatos működését mivel kívánja biztosítani az uralkodó?
  3. Mi lesz a sorsa a törvénynek ellenszegülőnek?
5 pont (Megoldás itt.)
    1. a király: ruhák és oltárterítők
    2. a falvak népe: templomépítés, állatokkal és termőfölddel való ellátás.
    3. az egyházszervezet: pap és könyvek
  2. Az egyházi tizeddel
  3. Elítélését követően megbüntetik, a püspöké lesznek javai

14.

14. Ha valakinek a szolgája másnak a szolgáját megöli, a [gyilkos] szolgát adják a [megölt] szolga helyébe, vagy váltsa meg [ura] és [a gyilkos] vezekeljen, - ahogy mondottuk

15. Ha valaki az ispánok közül megrögzött szívvel és lelkéről megfeledkezve – ami távol legyen a hűséget megtartók szívétől – felesége meggyilkolásával mocskolja be magát, a királyi tanács határozata szerint ötven tinóval egyezzék meg az asszony rokonaival, és vezekeljen az egyházi törvények parancsa szerint. Ha pedig valamelyik vitéz vagy gazdagabb ember esik ugyanazon bűnbe, ugyanazon tanács végzése szerint a rokonoknak fizessen tíz tinót, és vezekeljen, ahogy mondottuk. Ha pedig a népből való ember követi el ugyanezt a bűnt, öt tinóval egyezzék meg a rokonokkal, és vessék alá az említett böjtnek.

18. Ha valaki könyörületességből vezéreltetve, saját rabszolgáit vagy szolgálólányait tanúbizonyság mellett szabadsággal ajándékozza meg, úgy határoztunk, hogy halála után azokat, irigységtől vezéreltetve, senki szolgaságba visszavetni ne merészelje.
(István I. törvénykönyvéből – 1001 körül)

2. Hozzájárultunk tehát az egész senatus [királyi tanács] kéréséhez, hogy mindenki szabadon rendelkezzék mind saját [öröklött] vagyona, mind a királytól nyert adományok felett, míg él – kivéve, ami a püspökséghez és ispánsághoz tartozik -, és halála után fiai hasonló tulajdonjoggal örököljenek. És senkinek se kelljen valamely vétek miatt birtokainak pusztulását szenvednie, kivéve, ha a király halálára vagy az ország elárulására összeesküvést szőtt, vagy idegen országba menekült; ekkor ugyanis javai a király birtokába jussanak. De ha valakiről törvényesen megállapítást nyert, hogy a király halálára vagy a királyság elárulására törekedett, az ilyen halálos ítélet alá essék, javai azonban változatlanul szálljanak át ártatlan gyermekeire, akik bántódás nélkül maradjanak.
(István II. törvénykönyvéből – 1030-1038 között)

  1. Mi a 14. Törvénycikkben foglaltak lényege? Mi módon rendelkezik egy szolga meggyilkolásakor:
    1. a gyilkosról?
    2. a szolga tulajdonosáról?
  2. A "szolga" kifejezés mögött valójában milyen társadalmi helyzetű személy van?
  3. A 15. Törvénycikk milyem alapon különbözteti meg az  ugyanazon vétség elkövetőivel szembeni büntetés mértékét?
  4. Mi ennek az oka?
  5. Mi a felségárulást elkövetők büntetése?
  6. Mi történik az ilyenek javaival?
  7. Milyen megkülönböztetést tesz az egyes birtokok továbbörökítésével kapcsolatban? Mely adománybirtokokat nem engedi a birtokos halálával továbbörökíteni fiaiknak?
  8. Milyen társadalmi csoportokat tudunk felsorolni a forrás alapján?
9 pont (Megoldás itt.)
    1. Őt adják cserébe a meggyilkolt szolgáért
    2. Ura megválthatja és vezekelnie kell
  2. Rabszolga
  3. Vagyoni és társadalmi helyzet alapján
  4. A korabeli jogszokás nem ugyanazon módon ítélte meg az azonos bűntetteket az elkövetők társadalmi helyzete alapján
  5. Halálos ítélet birtokelkobzással egybekötve
  6. Ha gyermekei ártatlanok, örökölhetik a javakat
  7. Azokat, amelyek az egyház vagy a királyi vármegye szervezetéhez tartozik
  8. Előkelők, püspökök, ispánok, vitézek, köznép, rabszolgák

15. Olvassa el figyelmesen a forrásrészletet és válaszoljon a kérdésekre!

"I. 7. Különösen akarjuk, hogy miképpen mi másoknak megadtuk a lehetőséget, hogy javaik felett szabadon rendelkezhessenek, úgy azok a javak is, valamint katonák, szolgák és bármi, ami királyi méltóságunkhoz tartozik, maradjanak meg változatlanul, s azokból senki semmit el ne raboljon, vagy el ne vegyen.

"I. 16. Hogy minden tekintetben erős és sértetlen béke honoljon mind az idősebbek, mind a fiatalabbak között, bármilyen jogállásúak legyenek is, teljességgel megtiltjuk, hogy valaki másnak a bántalmazására kardot rántson (ez vérbosszú). Ha ezt a jövőben vakmerőségtől ösztönözve megkísérelné, ugyanazon karddal öljék meg."

I. 22. Királyi végzés szerint elhatároztuk, hogy ezután az ispánok vagy katonák közül senki se merészeljen szabad személyt szolgaságba hajtani. Ha ezt dölyfösségének vakmerőségétől ösztönözve megtenni merészelné, tudja meg, hogy ugyanannyi kártérítést fog fizetni a sajátjából."

  1. A forrásrészletek közül válassza ki (jelölje meg) mely védi a magántulajdont!
  2. Hogyan védi a törvény az életet?
  3. Mi módon bünteti a rabszolgává lesüllyesztést?
3 pont (Megoldás itt.)
  1. A 7. és 22.
  2. Halálos ítélettel fenyegeti a vérbosszút
  3. Pénzbüntetéssel

16. Olvassa el figyelmesen a forrásrészletet és válaszoljon a kérdésekre!

"A királyok székét a főpapok rendje ékesíti. Drágalátos fiam! Legyenek ők a te véneid. Őket azonképpen őrizzed, miképpen szemednek fényét. Ha ők téged tisztességben tartanak, bátorságban leszel minden dologban.

A királyságnak negyedik ékessége a főembereknek, ispánoknak, vitézeknek hívsége, erőssége, serénysége, nyájassága, okossága. Mert ők az országnak védői, az erőtlenek oltalmazói, az ellenségnek rontói, a birodalmak növelői. Mert ők, fiam, atyáid és testvéreid. Ezek közül pedig senkit szolgaságra ne vess, avagy szolgának ne nevezz. Ők tenéked vitézkedjenek, ne szolgáljanak.

Ha békességes lész, akkor királynak mondatol, és király fiának, és szeretve lész mind a vitézektől. Ha haragos, kevély, gyűlölködő, békétlen lész, nyakadat az ispánoknak és főembereknek fölébe felemeled, bizony a vitézeknek ereje a királyi méltóságodnak lankadására lészen és idegeneknek adatik a te országod…"
(Szent István – Imre herceg számára írt – Intelmeiből – 1031 előtt)

  1. Kiket sorol István a királyság fő támaszai közé? Sorolja fel őket!
  2. Mitől óvja Imrét a vitézekkel kapcsolatban?
  3. Valójában miről szól az Intelmek? Mi István célja ezzel a szöveggel Imre
6 pont (Megoldás itt.)
    1. főpapok
    2. főemberek
    3. ispánok
    4. vitézek
  2. Nehogy megpróbálja lesüllyeszteni, társadalmi helyzetüket számukra kedvezőtlenül, hátrányosan megváltoztatni
  3. A jó kormányzásra kívánja felkészíteni és tanácsokkal ellátni, hogy kellő támaszai legyenek a királyi hatalommal szembeni, azt fenyegető belső és külső veszélyekkel szemben

17. Olvassa el figyelmesen a forrásrészletet és válaszoljon a kérdésekre!

A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hiszen kezdetben így növekedett a Római Birodalom, így magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jöttek a vendégek, úgy különb-különb nyelveket és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoztak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakarattal gyámolítsd és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.
(Szent István – Imre herceg számára írt – Intelmeiből – 1031 előtt)

  1. Mire inti István Imre herceget a jövevényekkel kapcsolatban?
  2. Milyen értékeket sorol fel a vendégekkel kapcsolatban?
  3. Mi haszna van a jövevényeknek?
6 pont (Megoldás itt.)
  1. Befogadásukkal a királyi hatalom erősödik
    1. idegen nyelveket ismernek
    2. jó fegyvereik vannak
    3. jó példával járhatnak elöl
    4. szokásaik hasznára válhatnak a magyarságnak
  2. Erősíthetik az államot

18. István hatalmának alapja a földbirtok volt. A nemzetségfők egykori központjába saját megbízható emberét, az ispánt állította. Kik tartoztak az ispán közvetlen irányítása alá?

3 pont (Megoldás itt.)
  1. Várjobbágyok
  2. Várkatonák
  3. Várnép

19. Az udvarispánok tevékenységéről:

  1. Egy-egy megye udvarházait
  2. Az udvarnokok
  3. Vármegyénként 2-3 királyi vagy királynői udvarház ellátása
  4. A királyi főhivatalnokok ellenőrzése alatt.
4 pont (Megoldás itt.)
  1. Az ökröt elvették tőle, és a várnépnek adták, hogy egyék meg.
  2. Aki a tüzet őrizte.
  3. Tíz falunak.
  4. Termésének kilenc tizedét vették el tőle és adták az egyháznak.

20. István király birtokadományokkal és törvényekkel gondoskodott az egyház anyagi alapjáról, és törekedett az új rend és szokás kialakítására.

  1. Mit rendelt el a király törvénye arra az esetre, ha valakit vasárnap ökörrel láttak dolgozni?

    2. A törvény előírta, hogy vasárnap mindenki menjen templomba.

  2. Kire nem vonatkozott ez a kötelesség?
  3. Hány falunak kellett egy templomot építeni?
  4. Hogyan rendelkezett a törvény azzal szemben, aki megtagadta az egyházi tized fizetését?
4 pont (Megoldás itt.)
  1. Az ökröt elvették tőle, és a várnépnek adták, hogy egyék meg.
  2. Aki a tüzet őrizte.
  3. Tíz falunak.
  4. Termésének kilenc tizedét vették el tőle és adták az egyháznak.

21. A világi egyházszervezet mellett meghonosodott hazánkban a szerzetesség is.

  1. Magyarországon hol alapították az első kolostort?
  2. Melyik magyar uralkodó alapította ezt?

    3. Milyen más, a korszakban létesült jelentős kolostorokról tudunk?

4 pont (Megoldás itt.)
  1. Pannonhalmán
  2. Géza
    1. A veszprémvölgyi
    2. A pécsváradi

22. Olvassa el figyelmesen a forrásrészletet és válaszoljon a kérdésekre!

"A királyoknak székét a főpapok rendje ékesíti. Drágalátos fiam! Legyenek ők a te véneid. Őket azonképpen őrizzed, miképpen szemednek fényét. Ha ők téged tisztességben tartanak, bátorságban leszel minden dologban… Ha békességes lész, akkor királynak mondatol, és király fiának, és szeretve lész mind a vitézektől."

  1. Honnan való a fenti idézet?
  2. A fent idézett művet valószínűleg Anasztáz állította össze. Milyen méltóság viselője volt ez az írástudó?
2 pont (Megoldás itt.)
  1. István királynak fiához, Imre herceghez írt intelmeiből.
  2. Esztergomi érsek.

23. Géza és István munkásságának eredményeképpen rohamosan tért hódított a keresztény műveltség.

  1. Hogyan változtak meg a XI. századtól, a kereszténység hatására, a temetkezési szokások?

    2. Említsen három pozitív következményét a keresztény műveltség térhódításának!

4 pont (Megoldás itt.)
  1. Megszűnnek a gazdag mellékletű előkelő sírok és a lóáldozatok. Az előkelőket sírmelléklet nélkül a templomba vagy azok környékére temetik.
  2. A papképzés elindulása.
  3. A nyugati írásbeliség meghonosodása.
  4. Kőtemplomok építése, ezzel összefüggésben a kőszobrászat megjelenése.

24. Géza fejedelem uralkodása

Esszészerűen mutassa be Géza hatalomra jutását, bel- és külpolitikáját, egyház támogatását  és a primogenitura elfogadtatására tett törekvéseit.

10 pont (Megoldás itt.)

972-ben Géza lett a fejedelem, ekkor hazánk súlyos helyzetben volt. Nőttek a belső ellentétek, ill. külső veszély is fenyegetett. I. Ottó minden korábbinál ütőképesebb, nehézfegyverzetű hadsereggel kelet felé terjeszkedett. Géza átlátta a helyzetet, ezért először a németekkel törekedett békére. 973-ban követeket küldött Quedlinburgba a császárhoz, lemondott az ausztriai és morvaországi területekről. A császár német papokat küldött az országba. Géza a fejedelmi hatalom támaszát látta az egyházban, egyúttal a külső támadás ürügyét vélte felszámolni. A déli szomszédokkal is békés viszonyra törekedett. Fiának Gizellát, a bajor hercegnőt kérte feleségül. A belpolitikában folytatta az elődei által elkezdett utat. A még független területeket befolyása alá vonta. Erdélyt már hátországának megszerezte: az erdélyi gyula leányát, Saroltot vette feleségül. A Dunántúlon leverte a lázadó nemzetségfőket, a legfontosabb pontokat katonai erővel megszállta. Tudatos dinasztia építő politikája során lányait a velencei dózséhoz és a lengyel herceghez adta feleségül.

25. Esszészerűen mutassa be I. /Szent/ István államalapítói tevékenységét!

Ebben a következő szempontokat vegye figyelembe: hatalomra jutás körülményei és a korabeli európai trónutódlási gyakorlat,  koronázás jelentősége, az egyházszervezés, a közigazgatás kiépítése, a gazdaság és a társadalom átszervezése, törvénykezés, pénzügyek, királyi magánbirtok szervezete, külpolitika, trónutódlás problémái, az államalapítás jelentősége.

10 pont (Megoldás itt.)

Géza fejedelem halála után 997-ben került hatalomra, leverte a pogány törzsfőket, megszilárdította hatalmát. 1000-ben királlyá koronázták. Megszervezte a keresztény egyház-szervezetet. Érsekséget és püspökségeket alapított. Adománybirtokokkal és egyházi tizeddel biztosítja anyagi alapjukat. Kötelezővé teszi a vasárnapi templomba járást, kőtemplomokat építtet. Kiépíti a királyi vármegyerendszert. A megyék élére ispánokat helyez, várjobbágyokkal és várkatonákkal népesíti be. Szolgálatukra várnépeket rendel. A földbirtokok nagyobbik részét magánbirtokba szervezi, A királyi, királynéi birtokokat udvarnagyok irányítják és a munkákat udvarnépek végzik el. Imre fia halála után Orseolo Pétert jelöli ki utódjaként.

Eötvös Gyakorlóiskola

© 2010-2024 Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
4400 Nyíregyháza, Ungvár sétány 12. Telefon: +36 (42) 599-415 E-mail: eotvos@nye.hu

Fel