Az Erdélyi Fejedelemség virágkora

Kategória: Egyéni tehetséggondozás, 2011. január 10., hétfő

1. A korszak egyik kiemelkedő alakja Fráter György volt. Írja le életútját, politikai pályáját, törekvéseit és kudarcait!

10 pont (Megoldás itt.)

Kiváló magyar politikus. Horvát-dalmát családban született, apródosodott Corvin János herceg udvarában. Annak halála után Szapolyaihoz állt, majd pálos szerzetes lett. János király idejében váradi püspök és kincstartó, halálát követően János Zsigmond gyámja. 1541-ben segítséget kér a töröktől, azonban az csellel elfoglalja Budát, ezért élete végéig vádolta magát. Az ő nevéhez fűződik az Erdélyi Fejedelemség megszervezése. Ferdinánd 1551-ben erdélyi vajdává, a pápa bíborossá nevezte ki. Megfelelő kárpótlás fejében lemondatta János Zsigmondot és Habsburg katonákat hívott Erdélybe, így próbálta az ország egységét megteremteni, azonban ez nem sikerült. 1551-ben Castaldo meggyilkoltatta.

2. A királyi Magyarország és a török hódoltság mellett a harmadik országrészben alakult ki az Erdélyi Fejedelemség.

  1. Milyen földrajzi térségeket foglalt magába?
  2. Kinek a nevéhez fűződik állammá szervezése?
  3. Ki volt az első fejedelme?
  4. Mikor uralkodott?
  5. Milyen szerepet játszott ebben az államban Szapolyai János özvegye?
  6. Milyen viszonyt alakított ki Erdéllyel a török?
  7. Milyen nemzetiségek és népek lakták Erdélyt? /Sorolja fel őket! /
  8. Mi jellemezte vallási megoszlását? /Sorolja fel a különböző vallásokat! /
  9. Milyen hatást gyakorolt az erdélyi rendi viszonyokra a Kápolnai unió?
10 pont (Megoldás itt.)
    1. Partium
    2. Erdély
  2. Fráter György
  3. János Zsigmond
  4. 1556-1571
  5. Ő uralkodott János Zsigmond kiskorúsága idején
  6. Erdély évi adót fizetett a töröknek, tehát hűbérura volt Erdélynek, nem folytathatott önálló külpolitikát, de viszonylag önálló belpolitikát alakíthatott ki
  7. Magyar, német, román
  8. Katolikus, evangélikus, református, unitárius, görögkeleti
  9. Laza kapcsolatot alakított ki az egyes nemzetek uralkodó csoportjai között

3. Olvassa el figyelmesen a forrásrészletet és válaszoljon a kérdésekre!

Először is minthogy azon címről támadt vita ő legszentebb császári és királyi felsége s a fenséges fejedelem között, melyet e békés megegyezést követően a fenséges János fejedelemnek használnia kell- a közjó érdekében és a nemes magyar királyság hagyományainak megőrzésére törekedve -, abban egyeztek meg, hogy a fenséges fejedelem lemond „Magyarország stb. választott királya” címéről és ezzel kapcsolatos minden igényéről, s azzal a címmel, mely alább következik, ő is, leszármazottai és utódai is megelégszenek.

Fenséges fejedelem János úr, a néhai felséges János királynak, Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királyának fia, Isten kegyelméből Erdély és a magyarországi Részek fejedelme….

Továbbá, ugyanazon fenséges fejedelme, valamint gyermekei, utódai, fiági leszármazottai az egész Erdélyt és az általa ez idő szerint birtokolt magyarországi Részeket békésen bírhatják és birtokolhatják mint szabad fejedelmek, a javak adományozásának és átruházásának szabad és teljes jogával, a peres ügyek megítélésének és az ítéletek végrehajtásának jogával s más olyan ténykedésekkel egyetemben, melyek a szabad fejedelem hatalmát és tekintélyét megilletik…

Ugyanúgy a fenséges fejedelem esküvel kötelezi magát és területének összes karait, hogy abban az esetben, ha fiuutód nélkül halna meg, vagy ha leszármazóinál és utódainál halna ki a fiág, Erdély minden akadály nélkül senki másnak, csakis a szent császári és királyi felségnek s utódainak mint Magyarország királyainak birtokába és hatalmába fog kerülni mint birodalmuk valóságos és elválaszthatatlan része.

A szent császári és királyi felség pedig saját személyében és udaiban kötelezettséget vállal a fenséges fejedelemmel és Erdély karaival szemben, hogy mindazon jogokat, törvényeket, kiváltságokat, adomány- zálogbirtokokat, melyeket Erdélyben vagy a magyarországi Részeken birtokolnak, valamint a fenséges fejedelem mint választott király és felséges apja által hozott törvényeiket és határozatokat épen és sértetlenül, jogerősként megőrzi, s mindezeket kivétel nélkül – utódaival egyetemben – érvényben és hatályban fogja tartani.
(A speyeri szerződésből – 1570)

  1. Kik kötötték a speyeri szerződést?
  2. Miért vált szükségessé a fenti egyezmény megkötése?
  3. Milyen viszonyban van egymással a két szerződő fél?
  4. Ki a szövegben említett „néhai felséges János király”?
  5. Milyen címet használhat az egyezmény értelmében a szerződéstől kezdve az egyik aláíró fél?
  6. Milyen uralkodói jogokat birtokol a fejedelem?
  7. Ha fiúutód nélkül hal ki a fejedelmi család, ki örökli Erdély trónját?
  8. Milyen ígéretet tesz a másik szerződő fél a hatalom öröklése esetére?
  9. Melyik mai országban található Speyer?
5 pont (Megoldás itt.)
  1. János Zsigmond és a Habsburgok
  2. Mert a kettős királyság tarthatatlanná vált
  3. Egyenrangú félnek tekintették a másikat
  4. Szapolyai János
  5. Magyarország királya
  6. Erdély és a magyarországi részek fejedelme
  7. A Habsburgok
  8. Megtartja mindazon törvényeket, határozatokat, kiváltságokat, adományokat, amelyeket Szapolyai János és fia, János Zsigmond hozott vagy adott
  9. Németországban

4. Melyik magyarországi országrészre voltak jellemzőek, melyikben történtek az alábbiak? (Vigyázat, egy megállapítás több helyre is vonatkozhat!)

  1. Királyi Magyarország
  2. Török hódoltság
  3. Erdélyi fejedelemség (Erdély)
  4. Egyikre sem jellemző, nem Magyarországon történt.
  1. A gyalui egyezmény ezek egyesítését tervezte
  2. Rablógazdálkodás lépett fel
  3. Államformája nemesi köztársaság
  4. Itt építették az első hazai barokk templomot
  5. Bethlent az itt rendezett országgyűlés választotta királlyá
  6. 1706-ban innen verték ki Rákóczi hadai a császáriakat
  7. Közigazgatási egysége a vilájet
  8. Castaldo „működési területe”
  9. Itt éltek a ráják
  10. A vaskohászat központja itt helyezkedett el.
10 pont (Megoldás itt.)
  1. A,B,C
  2. B
  3. D
  4. A
  5. C
  6. C
  7. B
  8. C
  9. B
  10. A

5. Válassza ki, melyik erdélyi fejedelemre illenek, melyik fejedelem munkásságát, politikáját fedik az alábbi kijelentések! (A megállapítások némelyike több fejedelemre is illik!)

  1. Báthory Zsigmond
  2. Bocskai István
  3. Bethlen Gábor
  4. I. Rákóczi György
  5. Apafi Mihály
  1. Egy ideig támogatta a bujdosókat.
  2. Megkötötte a linzi békét.
  3. Fejedelmi tisztéről négy alkalommal mondott le.
  4. Elhárította a királyi koronát.
  5. Megpróbálta visszaszerezni a töröktől a Corvina maradványait.
  6. Seregei Brno mellett egyesültek a svéd haderővel.
  7. Kemény Jánost követte a fejedelmi székben.
  8. Nagy zenekedvelő volt, zenekarának Bécsből hozatott karmestert
  9. Kormányzója Basta generális volt.
9 pont (Megoldás itt.)
  1. E
  2. D
  3. A
  4. B,C
  5. C
  6. D
  7. E
  8. C
  9. A

6. Az Erdélyi Fejedelemség élére több alkalommal Báthoriak kerültek. Állítsa a fejedelmeket helyes uralkodási sorrendbe és jelölje meg uralkodási idejüket is!

  1. Báthori Gábor
  2. Báthori Zsigmond
  3. Báthori István
  4. Báthori András

Összesen hány alkalommal mondott le hatalmáról Báthori Zsigmond?

9 pont (Megoldás itt.)
  1. 4, 1608-1613
  2. 2, 1588-1602
  3. 1, 1571-1586
  4. 3, 1599

háromszor

7. Olvassa el figyelmesen a forrásrészletet és válaszoljon a kérdésekre!

Valameddig pedig a Magyar Korona ott fenn nálunknál erősebb nemzetségnél, a németnél lészen, és a Magyar Királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékik is oltalmaokra, javokra lészen. Ha pedig Isten azt adná, hogy a Magyar Korona, Magyar Országban magyar kézhez kelne egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intyük, nem hogy attól elszakadnának, vagy abban ellent tartanának,de sőt segéllyék tehetségek szerént, és egyenlő értelemből azon Korona alá a régi mód szerint adják magokat. Melly dologról ha valaha hittel való Confederatio lehet közöttök, felette igen javallyuk.

Intyük a nemes országot Erdélyt, mint édes hazánkat, sőt megmaradásoknak örökségéért az Istenre kénszerittyük az egy dologból. Látván mind jelenvaló, mind következendő állapottyokat, hogy a Székely Nemzetséget a mi tőllünk nékik adott szabadságokban tartsák meg, és successorunkat is intjük, erre légyen fő gondgya. Így mind az országnak, s mind magának a birodalma örökösebb lehet.

A székelységet pedig mint kedves híveinket intyük fejenként, szolgállyanak híveinket intyük fejenként, szolgállyanak híven hazájoknak, és az országban szép egyességgel alkuván, igyekezzenek az egész Magyar nemzetségnek megmaradására. Többé magyar vérbe fertőzni, és a nemesség romlására ne igyekezzenek, hogy minden nemzetségek előtt dítsérete jó hírek, nevek fenn maradhasson.
(Bocskai István politikai végrendelete 1606. december 17.)

  1. Mivel indokolja az erdélyi fejedelmi hatalom fenntartását?
  2. Meddig tartja indokoltnak ezt?
  3. Mit javasol arra az esetre az erdélyieknek, ha magyart emelnek a magyar trónra?
  4. Milyen államformát javasol erre az esetre Magyarország számára?
  5. Kiknek javasolja a kiváltságaik fenntartását?
  6. Mire inti őket?
6 pont (Megoldás itt.)
  1. Azzal, hogy a német uralom feltétlenül megköveteli egy magyar fejedelem létét Erdélyben, mert ez a magyar államiság fennmaradását jelképezi
  2. Amíg a Habsburgok (nem magyarok) ülnek a magyar trónon
  3. Azonnal szüntessék meg a fejedelemség állami különállását
  4. konföderációt
  5. A székelységnek
  6. Ne lázadjanak a hatalom ellen

8. Olvassa el figyelmesen a forrásrészletet és válaszoljon a kérdésekre!

Bizon dolog az, hogy az békességnél [Habsburgokkal való békénél] semmi nem volna jobb, mert az terek ha fölséged erejével meggyőzi is a németet, Bécset megveszi, és felőly változik Magyarországon, az sem leszen jó az magyaroknak, mert az törek nem tartja meg hütit, és ő másnak országot nem veszen, társot, szabadságot nem szenvedhet; ha pedig az győzelem az németé leszen, egy magyart sem hadnak élni; legjobb lenne talám, ha az törökkel is és fölségeddel is megalkudnának [Habsburgok], ne omolna keresztén vér, ne pusztulna az föld, nevethetne az köröszténség is fölségedre.
(Illésházy István levelei Bocskaihoz és Rákóczi Zsigmond fejedelemnek)

  1. Mire figyelmezteti Bocskait a törökkel kapcsolatban?
  2. Mire inti Bocskait a német győzelem esetére?
  3. Mit javasol Bocskainak, milyen politikai kompromisszumra törekedjen?
  4. Mire hívja fel a figyelmet a Rákóczi Zsigmondnak írott levelében Erdély geopolitikai helyzetével kapcsolatban?
  5. Mivel járhat, ha a Habsburgok egyesíteni kívánják Erdélyt és a királyi Magyarországot?
6 pont (Megoldás itt.)
  1. Célszerű lenne békekötést elérnie, mert a török támogatásával vívott Habsburg-ellenes harc a török malmára hajtja a vizet
  2. Velük is egyezkednie kellene, mert a német győzelem hasonlóan nem válna a magyarság előnyére
  3. Mindkettővel békekötésre kellene jutni
  4. Arra, hogy a Habsburgoknak való átjátszás azonnali török támadást vonna maga után
  5. A magyarság és főleg Erdély pusztulásával, mert a török feldúlná
  6. Az elhúzódó harcok a korábban érintetlen területek egy részét is elpusztították, sok szenvedést hoztak

9. Soroljon fel öt megyét, amelynek területén húzódott a Partium!

5 pont (Megoldás itt.)
  1. Máramaros
  2. Közép-Szolnok
  3. Bihar
  4. Arad,
  5. Temes, Zaránd

10. Erdély tágabb értelemben vett aranykora három erdélyi fejedelem uralkodását jelzi.

  1. Ki volt Bethlen Gábor? Hogyan jutott Erdély trónjára?
  2. Milyen gazdaságpolitikával szilárdította meg az Erdélyi Fejedelemség pénzügyi alapjait?
  3. Hogyan központosította az államirányítást?
  4. Milyen eseményeket jelölnek Bethlen életében ezek az időpontok?
    1. 1613
    2. 1620
    3. 1621-1622 fordulója
    4. 1625
    5. 1629
  5. Milyen külpolitikát gyakorolt Bethlen Gábor?
9 pont (Megoldás itt.)
  1. Báthory Gábor halála után az erdélyi rendek választották meg, Báthory Zsigmond udvarában nevelkedett, később Báthory Gábor tanácsadója lett.
  2. A javak visszavételével növelte birtokait, egyes kiviteli cikkekre állami monopóliumot vezetett be (higany, méz, viasz, marha)
  3. Háttérbe szorította a rendeket és megerősítette a fejedelmi hatalmat. A fejedelmi birtokokra és az állandó hadseregre támaszkodott. A rendi szervek azonban továbbra is megmaradtak. A közigazgatás minden szála fejedelem kezébe futott össze.
    1. Fejedelemmé választás
    2. Magyarország királya
    3. Nikolsburgi béke (II. Ferdinánddal)
    4. Házasságkötése Brandenburgi Katalinnal
    5. Halála
  5. A 30 éves háborúban csatlakozott a csehekhez, a fehérhegyi vereség után azonban arra kényszerült, hogy békét kössön II. Ferdinánddal, azonban az egész Dunántúl birtokába került.

11. Bethlen halála után I. Rákóczi György folytatta elődje politikáját.

  1. A Rákócziak közül már valaki ült Erdély trónján. Ki?
  2. Miért nevezték I. Rákóczi Györgyöt „bibliás, őrálló fejedelemnek”?
  3. Milyen belpolitikát folytatott?
  4. Hogyan folytatta Bethlen külpolitikai törekvéseit?
  5. Milyen eseményeket jelölnek uralkodása idején ezek az évszámok?
    1. 1630
    2. 1643
    3. 1645
    4. 1648
8 pont (Megoldás itt.)
  1. Rákóczi Zsigmond
  2. Mély vallásossága miatt, valamint azért, mert gondot fordított a protestáns jogok védelmére
  3. Bethlen Gábor művét kívánta folytatni, azonban konzervatívabb volt mint elődje. Elsősorban birtokait növelte, hogy hatalmát megerősítse.
  4. Bekapcsolódott a harmincéves háborúba a svédek oldalán. 1643-ban azonban a török porta betiltotta a harcokat, így kénytelen volt visszatérni Erdélybe és megkötni a Linzi békét (1645)
    1. Hatalomra kerül
    2. Szövetség a svédekkel
    3. Linzi béke
    4. Halála

12. II. Rákóczi György uralkodásának utolsó három éve már Erdély romlását hozta. Mi történt?

5 pont (Megoldás itt.)

Megfontolatlan uralkodó volt, 1657-ben betör Lengyelországba a svédek szövetségeseként, ezért a szultán, aki megtiltotta a támadást, ellene küldte a krimi tatárokat, akik Rákóczit elhurcolták. A tatárok végigpusztították Erdélyt, elfoglalták Váradot, meghódították a Partiumot. Később tovább nőtt a török Portától való függés.

Eötvös Gyakorlóiskola

© 2010-2024 Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
4400 Nyíregyháza, Ungvár sétány 12. Telefon: +36 (42) 599-415 E-mail: eotvos@nye.hu

Fel