Az Árpád-kor – A tatárjárás

Kategória: Egyéni tehetséggondozás, 2011. január 03., hétfő

1. A XIII. század közepén az országot eddig nem tapasztalt nagyságú külső veszély fenyegette: a tatárok.

  1. 1237-ben melyik magyar szerzetes hozott hírt a fenyegető mongol veszedelemről?
  2. Miért fogadták a magyar urak közönnyel Kijev elestét?
2 pont (Megoldás itt.)
  1. Julianus barát
  2. Mert a király azzal, hogy felülvizsgálta elődei birtokadományát, szembefordította magával az egész uralkodó osztályt.

2. A tatár veszedelem elhárítására hiába remélt a király külső támogatást.

Kiktől kért a király segítséget?

3 pont (Megoldás itt.)
  1. A pápától
  2. A császártól
  3. A nyugati keresztény uralkodóktól

3. IV. Béla befogadta az országba a tatárok elől menekülő kunok egyik törzsét.

4 pont (Megoldás itt.)
  1. A királyi haderő megerősítése miatt.
  2. Mert nomád pásztorkodásukkal sok kárt okoztak a környező lakosságnak.
  3. Hogy miattuk törtek be a tatárok.
  4. Kötöny kun vezér meggyilkolása.

4. Olvassa el figyelmesen a forrásrészletet és válaszoljon a kérdésekre!

Ekkor a király úgy rendelkezett, hogy ne szanaszét, hanem összetömörülve üssék fel sátraikat. Úgy rendeződtek el tehát, mintha valamilyen szűk karámban volnának mindannyian, körös-körül állítva szekereiket és pajzsaikat, mintegy a tábor védelméül. A sátrak tehát úgy összezsúfolódtak, a sátorkötelek úgy összefonódtak, kölcsönösen úgy összebogozódtak, hogy az út teljességgel be volt hálózva, a táborban nem is lehetett járni-kelni, olyanok voltak, mintha mindnyájukat valamiféle háló tartaná fogva. Ezt tartották a magyarok erős védelemnek, pedig legfőképpen ez okozta vesztüket. Akkor Batu, a tatár sereg fővezére fölment egy dombra, gondosan megszemlélte a magyar hadsereg egész elhelyezkedését, és visszatérve övéihez, így szólt: „Örvendezzünk, társaim, mert bár nagy annak a népnek száma, mégsem menekülnek ki kezeink közül, mert rövidlátó tanács kormányozza őket. Láttam ugyanis, hogy nyáj módjára valamiféle szűk akolba vannak berekesztve.”
(Tamás spalatói érsek – 1240-es évek)

  1. Hogyan szervezte meg IV. Béla a magyar hadsereg állásait?
  2. Mi szolgálhatott mintául ehhez?
  3. Milyen hátránya volt ennek a védelemnek?
  4. Hogyan használta ki Batu kán ezt a hibát?
  5. Milyen következménye lett az elhibázott alakzatnak?
5 pont (Megoldás itt.)
  1. Erődszerűen, összezárva a hadsereg egészét
  2. A lovagvárak védelmi rendszere
  3. Könnyen bekeríthetővé váltak és nem nyílt mód a nehézlovas-páncélos haderő alkalmazására
  4. Még mielőtt a magyar haderő felfejlődhetett volna nyílt csatára, a szekérvárbeli tartózkodása alatt lepte meg őket
  5. A magyar haderő részbeni pusztulása, részben a fejvesztett menekülése

5. A tatárok 1241 tavaszán támadtak az országra.

  1. Hol lépte át a mongol fősereg az ország határát?
  2. Ki vezette ezt a seregrészt?
  3. Hol gyülekeztek a király vezette magyar fő erők?
  4. Mekkora volt a királyi sereg létszáma?
  5. Mikor volt a döntő összecsapás (év, hónap, nap)?
  6. Pontosan hol volt az ütközet?
6 pont (Megoldás itt.)
  1. A Vereckei-hágónál.
  2. Batu kán
  3. Pesten
  4. 60 ezer fő
  5. 1241. április 12-13.
  6. A Sajó menti Muhi-pusztán.

6. Olvassa el figyelmesen a forrásrészletet és válaszoljon a kérdésekre!

A tatárok nem messze a hadseregtől találtak egy gázlót, és egy éjszaka alatt mindnyájam átkeltek rajta és hajnalban a király seregét körülvéve jégesőként kezdték lőni nyilaikat a hadseregre. A magyarok... Fegyvert öltve lóra szálltak, de a katonák nem tudták uraikat, az urak katonáikat megtalálni, és amikor harcba indultak, lanyhán és egykedvűen vonultak. A nyíllövések oly sűrűn estek, hogy a harcosokat szinte árnyékba borították... A király pedig nem volt képes felállítani a csatarendet.
(Rogerieus: Siralmas ének –részlet)

  1. Milyen módszerrel kerültek a tatárok a magyar tábor közelébe?
  2. Miért nem tudott harcrendbe állni a magyar sereg?
  3. Mire törekedett a tatár sereg az ütközet alatt?
  4. Miért következett ebből egyenesen a magyar sereg kitörése és menekülése?
4 pont (Megoldás itt.)
  • A Sajón gázlót kerestek és titokban átkeltek rajta
  • Mert a tatár támadás meglepetésszerű volt és nem tudtak a szekérvárból rendezetten felfejlődni
  • Folyamatos mozgással,  állandó nyilazással megakadályozni a magyar sereg harcrendbe szerveződését
  • Mert, ha a szekérvárban maradnak, teljes pusztulás vár rájuk

    • 7. A következő térképvázlat a tatárjárást ábrázolja.

    1. Ki vezette a 3-as számú nyíllal jelzett támadásnál a tatárokat?
    2. Nevezze meg az 1-es számmal jelzett helyet!
    3. Mikor jutottak át a tatárok a 4-es számú térségbe?
    4. A 2-es számú hely egy adriai sziget. Mi a neve?
    5. Mikor hagyták el a tatárok az országot az 5-ös számú nyíl mentén?
    5 pont (Megoldás itt.)
    1. Batu kán
    2. Muhi
    3. 1242-telén
    4. Trau
    5. 1242-ben

    8. A vesztes csata után a magyar király kénytelen volt elmenekülni.

    1. Először hová fordult segítségért a menekülő uralkodó?
    2. Végül hol talált menedéket?
    5 pont (Megoldás itt.)
    1. II. Frigyes osztrák herceghez.
    2. A dalmáciai Trau várában.

    9. A tatárok nem tudták egyszerre az egész országot elfoglalni.

    1. Milyen természeti esemény kedvezett a Dunántúl elfoglalásában?

      2. Néhány vár és erősített hely sikeresen ellenállt a támadóknak. Említsen ilyen erősségeket!

    4 pont (Megoldás itt.)
    1. Befagyott a Duna.
    2. Az esztergomi vár.
    3. A székesfehérvári vár.
    4. Pannonhalma.

    10. A tatárok teljesen váratlanul hagyták el az országot.

    1. Melyik évben vonultak el?
    2. Miért vonultak ki?
    3. Mekkora pusztítást hagytak maguk után?
    3 pont (Megoldás itt.)
    1. 1242
    2. Legvalószínűbb, hogy a mongol harci taktikából következően.
    3. A tatárjárás okozta pusztulás átlag 20-25 százalékra becsülhető, de helyenként 50-75 százalékos is volt.

    11. A király a tatárok visszavonulása után hozzálátott az élet- és munkafeltételek megteremtéséhez. Az elnéptelenedett országrészeket betelepítette. Kiket, milyen népeket telepített

    1. A Felvidék középső és keleti részére?
    2. Az ország nyugati határvidékére?
    3. Erdélybe?
    4. Az Alföldre?
    4 pont (Megoldás itt.)
    1. Cseheket, morvákat
    2. Németeket
    3. Románokat
    4. Kunokat

    12. A tatárjárás utáni munkaerőhiány nagymértékben javított a parasztság sorsán.

    1. Hogyan hatottak a telepítések a paraszti jogokra?
    2. Milyen helyzetbe kerültek azok a várjobbágyok, akiknek nem sikerült a serviensek közé emelkedniük?
    2 pont (Megoldás itt.)
    1. Elősegítette a parasztság jogi helyzetének javulását.
    2. A várbirtokot megkaparintó földesúr fennhatósága alá kerültek.

    13. Sorolja fel – a németeken kívül – azokat a nyugati etnikumokat, akik hospesekként érkeztek az országba!

    4 pont (Megoldás itt.)
    1. Olaszok
    2. Franciák
    3. Vallonok
    4. Flamandok

    14. A későbbiek szempontjából egyik legjelentősebb a németek betelepítése volt.

    1. Mikor öltött ez nagyobb arányokat? Az ekkor betelepített németeknek két nagyobb összefüggő településterülete jött létre. Melyik ez a kettő?
    3 pont (Megoldás itt.)
    1. A XII. században.
    2. A Szepesség.
    3. Az erdélyi szász terület.

    15. A tatárok elvonulása után IV. Béla gyökeresen szakított eddigi politikájával.

    1. Mit jelentett ez a változás a főurakkal szemben?

      A király több vár építésébe kezdett. Említsen ilyen várakat!

      Milyen egyéb intézkedésekkel igyekezett még fokozni az ország védelmi erejét?

    6 pont (Megoldás itt.)
    1. Lemondott a vármegyék visszaszerzéséről, sőt maga is adományozott földeket.
    2. Építsenek várakat.
    3. Erősítsék meg magánhadseregeiket.
    4. Visegrád.
    5. Buda.
    6. Visszahívta a kunokat.
    7. Engedélyezte a városok körüli kőfal építését.

    16. Olvassa el figyelmesen a forrásrészletet és válaszoljon a kérdésekre!

    Mi B. [IV. Béla] Isten kegyelméből Magyarország királya és I. [V. István] ugyanazon kegyelem által a magyarok ifjabb királya és erdélyi herceg… tudtára adjuk mindazoknak, akik jelen levelünket megtekintik, hogy Magyarország összes nemesei, akiket királyi servienseknek mondanak, hozzánk járulván, tőlünk alázatosan azt kérték, hogy őket... elnyert szabadságukban megtartani kegyeskedjünk...

    8. Úgyszintén elrendeltük, hogy minden évben a szent király ünnepén, közülünk valaki tartozzék Fehérvárra jönni, és minden megyéből két vagy három nemes tartozzék megjelenni, hogy azoknak jelenlétében minden kártevésről és jogtalanságról, bárki okozta és követte el azokat, minden panaszosnak elégtételt szolgáltassunk.
    (Részlet az 1267. évi törvényekből)
    1. Hogyan nevezi a servienseket?
    2. Ez a kifejezés kiket illetett az Aranybullában?
    3. Hogyan kezdték nevezni a törvény keletkezésekor az Aranybullában „nemes”-nek nevezett réteget?
    4. Melyik „szent király”-nak az ünnepéről van szó?
    5. Az év mely napja ez?
    6. Milyen intézmény kialakulásának kezdeteit jelzi a törvény 8. pontja?
    6 pont (Megoldás itt.)
    1. Nemeseknek
    2. Az előkelőket
    3. Báróknak
    4. Szent Istvánról van szó
    5. Augusztus 20.
    6. A későbbi rendi gyűlések előzménye

    17. IV. Béla külpolitikája is megváltozott a tatárjárás után.

    1. Melyik, tőlünk keletre fekvő állammal lépett szövetségre?

      2. A király továbbra is igyekezett támaszkodni a közép- és kisbirtokosokra.

    2. Milyen rendeletet adott ki 1267-ben?
    3. Hogy nevezték ebben az oklevélben a servienseket?
    4. Hogy hívták ettől kezdve a nagybirtokosokat?
    4 pont (Megoldás itt.)
    1. Haliccsal
    2. Elrendelte, hogy megyénként 2-3 nemes vegyen részt a fehérvári törvénykezési napon.
    3. Nemeseknek
    4. Báróknak

    18. IV. Béla a városokat is szövetségesnek tekintette. Milyen kiváltságok adományozásával erősítette a fontosabb városokat?

    3. Melyik város lett az ezüst- és melyik a rézbányászat központja?

    4. ezüst:
    5. réz:
    5 pont (Megoldás itt.)
    1. A vámmentes kereskedelem.
    2. A szabad bíró- és tanácsválasztás,
    3. És a kőfallal való körülkerítés jogát.
    4. Selmecbánya.
    5. Besztercebánya

    19. IV. Bélát gyakran szokás "második állam-alapító" királyként emlegetni. Részletesen, esszé keretében  fejtse ki ennek az okát! Mutassa be uralkodásának kettősségét, bel- és külpolitikáját, törekvését a honvédelem megszervezésére, törvénykezését!

    10 pont (Megoldás itt.)

    (1235-1270) Uralkodása első szakaszában (a tatárjárásig) az adománybirtokok visszavétele folyt. Emiatt az uralkodó osztály szembefordult vele. A tatárjárás előtt behívta a kunokat, hogy ezáltal növelje az ország védelmi képességét, de a nomadizáló kunok konfliktusba kerültek a letelepült életet élő magyarsággal. A tatárjárás előtt a kunok elhagyták az országot. A tatárjárás során az ország egy része elnéptelenedett, némely helyen a lakosság a felére csökkent. Ezután, uralkodása második szakaszában változtatott eddigi politikáján. Egész országrészek betelepítése vált szükségessé. IV. Béla visszahívta a kunokat, külföldről (nyugatról) telepeseket hívott, ismét földeket adományozott azoknak a birtokosoknak, akik kővárak építésére vállalkoztak. Emellett páncélos seregek kiállítására is kötelezte a birtokosokat. Szövetséget kötött a halicsi fejedelemmel. Megerősítette a serviensek jogait  A városoknak kiváltságokat adott (vámmentesség, kereskedelem, városfal építés, szabad bíró - és tanácsválasztás).

    Eötvös Gyakorlóiskola

    © 2010-2024 Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
    4400 Nyíregyháza, Ungvár sétány 12. Telefon: +36 (42) 599-415 E-mail: eotvos@nye.hu

    Fel